Szerbia gyászol. A hivatalos adatok szerint eddig több mint negyven halálos áldozata van az esőzések okozta árvizeknek és földcsuszamlásoknak a Nyugat-Balkánon. A víz fogságából több mint harmincezer embert kellett kiszabadítani. Megkezdődött a fertőtlenítés és az állati tetemek eltávolítása azokon a településeken, ahol már visszahúzódott a víz.
A hatóságok arra szólították fel a kitelepített lakosságot, hogy addig ne térjenek vissza otthonukba, amíg az árvíz sújtotta területeket nem fertőtlenítették.
Az obrenovaci és kostolaci hőerőműveknél kedd éjjel további húszezer homokzsákkal erősítették meg a töltést. Ezek a hőerőművek biztosítják Szerbia áramellátásának ötven százalékát. „A folyó vize a kostolaci hőerőműnél megfelelő. Nincs akkora veszélyben, mint az obrenovaci. Jelenleg nincs ok az aggodalomra. Felügyeljük a terepet, percről percre ellenőrizzük a helyzetet” – közölte Nebojsa Stefanovic belügyminiszter.
Emelkedik a Duna vízszintje is, ami tovább duzzasztja a Szávát és a Kolubarát, ezért a két folyó menti faluból is evakuálták az embereket. Belgrádnál csaknem 12 kilométer hosszan biztosították a gátakat, néhol megkezdték a víz kiszivattyúzását is. Becslések szerint az áradások okozta gazdasági, mezőgazdasági és az infrastruktúrában keletkezett kár eléri a hárommilliárd eurót Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában.
Újra kell kezdeni az aknamentesítést
Bosznia-Hercegovinában is több, mint 25 halottja van az elmúlt száz év legpusztítóbb áradásának. A kormány becslése szerint 100 ezer épület vált lakhatatlanná és több százezer család lakásában nincs áram. A lakosság negyede, 1 millió ember napok óta nem jut tiszta ivóvízhez. Több millió haszonállat pusztult el, ami a fertőzések kialakulásának a veszélyét is növeli.
Sok területen azonban már a délszláv háború óta ottmaradt aknák jelentik a legnagyobb veszélyt. A halálos áldozatokat követelő árvíz és földcsuszamlás miatt ugyanis újra kell kezdeni a veszélyes területeken az aknamentesítést.
„Vannak teljesen műanyagból készült aknák, amelyek műanyag tányérként úsznak a vízen. A fémből készültek, két-három kilósak is elmozdulhattak” – mondta el Fikret Smais, az aknamentesítési központ vezetője.
A szerkezeteket még az 1990-es években, a délszláv háború idején telepítették. Több helyen még az ilyen övezeteket jelölő táblákat is elmozdította az áradás.
Az 1995-ben véget ért délszláv háború óta hatszázan haltak meg Boszniában taposóaknák miatt, és több mint 1700-an sebesültek meg. Idén négy haláleset történt. Több mint 120 ezer taposóakna és más fel nem robbant szerkezet van a bosnyák területeken. Az árvíz előtt szakértők 300 millió euróra becsülték az ankamentesítés költségeit, és úgy tervezték, hogy 2019-re végeznek.
Most azonban mindenki az árvízi védekezéssel van elfoglalva. Az ország északi részén egy német csapat végzi a szivattyúzást az épületekből, miután a víz áttörte a homokzsákokkal megerősített gátat. A segítség a tengerentúlról is érkezik. Az Egyesült Államokban élő bosnyákok gyűjtést rendeztek, hogy az árvíz által sújtott egymillió társukon segíthessenek.
Magyarországon levonulóban az árvíz, a Hernád és a Sajó is apadásnak indult, árvízvédelmi készültség már csak 164 kilométeren van. Bővebben >>>
