Megvannak a fő számai a EU következő másfél évtizedre érvényes klíma- és energiapolitikájának. Az unió vezetői arról döntöttek, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat a tagállamok. A kelet-közép-európai országok számára ennek teljesítése nem jelent gondot, hiszen a szocialista gyárak felszámolása után van, ahol már most 36 százalékos a csökkenés.
Ugyancsak megegyezés született arról, hogy a megújuló forrásokból származó energia részaránya 27 százalékra emelkedik, az uniós átlag most 14 százalék. Végül egyetértettek a tagállami vezetők abban is, hogy ebben az időszakban 27 százalékkal kell javítani az energiahatékonyságot. A megegyezés értelmében a szükséges beruházásokat a méltányosság és a szolidaritás jegyében hajtják végre, vagyis a jobban teljesítő tagállamok a rájuk eső hozzájárulást más tagállam megsegítésére is fordíthatják. A megállapodás rögzíti, hogy a célkitűzések megvalósítása nem érinti a tagállamok arra irányuló jogát, hogy maguk határozzák meg energiaszerkezetüket. A mostani döntést a 2015-ös párizsi klímacsúcs után, valamint 2020-at követően is felülvizsgálják, de ezekből a célokból nem engednek.
A csúcstalálkozó eddigi részében szó volt az ebola elleni védekezésről is – a tagállamok vezetői úgy döntöttek, hogy ennek a munkának a ciprusi Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz a koordinátora.
