Rembrandtot egy nap alatt
Mao kommunista diktatúrája és az elzártság évtizedei után 1978-ban Teng Hsziao-ping nyitotta meg először Kína gazdaságát. A reform és az enyhülés azonban nemcsak a termelés és a kereskedelem területét érintette. Teng gondolt a kultúrára is. Egy aprócska falut például művészteleppé alakítottak, ami olyan sikeres lett a reprodukciók terén, hogy volt idő, amikor a világ legnagyobb részén az innen származó másolatok lógtak a falakon. Ahogy azonban Kína tovább változott, változtak az igények is, ma már a klasszikus művészek munkái helyett inkább saját kreativitásukból inspirálódnak.
Ami a nagy művészeknek hetek, hónapok munkája volt, az egy-egy kínai festőnek egy napba kell beleférjen. A shenzeni Dafen faluja egykor a rizstermesztésből élt, mára azonban igazi művészteleppé vált. Csaknem 8 ezer festőművész dolgozik itt, javarészt nyugati művészek reprodukcióin. Még az is megesik, hogy az eredeti képet csak egy mobiltelefonos képről nézik. Van Gogh „Csillagos ég "című képének másolója saját bevallása szerint még jobb is, mint a holland zseni.
Dafen alig néhány évvel Kína 1978-as gazdasági nyitása után vált művészeti csomóponttá. Az itteni műhely olyan népszerű lett, hogy hamarosan a világon fellelhető reprodukciók 75%-a ezekből a műhelyekből került ki. Ma, csaknem 4 évtized után a telepen 1200 galéria található, összesen 20 ezer embernek adnak munkát. Gazdasági összértékük pedig meghaladta a 600 millió dollárt 2017-ben. A piac azonban változik, és ezzel a művészetnek is haladnia kell. Nem elég, hogy a 2008-as válság még 10 évvel később is érezteti hatását, a festőknek is szembesülniük kellett azzal, hogy a világ felgyorsulása a képzőművészet menedzselésére is hat.
„Ha az alkotási fázis túl hosszúra nyúlik, azzal nem keresünk pénzt. Most a piac új lendületet kapott az online vásárlási felületeken, ezért gyorsabban kell festenünk" – mondta el az Ázsiában Ren Lijang festőművész.
Tekintse meg a teljes adást!
