Újabb sürgősségi tanácskozást hívott össze a WHO főigazgatója a koronavírus ügyében

A tanácskozáson arról kíván tájékozódni, hogy a jelenlegi járvány nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet jelent-e - közölte Genfben írt Twitter-üzenetében Tedros Adhanom Ghebreyesus.

A főigazgató hozzátette, hogy a több mint 6000 megbetegedés többségét Kínában észlelték, és mindössze az esetek 1 százalékát - 68 esetet - jelentettek 15 másik országból. Kínán kívül azonban már három országban észlelték, hogy a vírus emberről emberre terjedt.

Ez a második alkalom, hogy a WHO főigazgatója összehívja a vészhelyzeti bizottság ülését az nCoV-2019 koronavírus ügyében. A múlt héten még úgy ítélte meg, hogy korai nemzetközi szükséghelyzetet hirdetni a járvány miatt.

Didier Houssin, a vészhelyzeti bizottság elnöke azt közölte a médiával, hogy a bizottság tagjai megosztottak a kérdésben.

A WHO eddig nagyon kevés járvány miatt hirdetett ki nemzetközi méretű közegészségügyi szükséghelyzetet. Ilyen volt a H1N1 vírus 2009-ben, a Zika járvány 2016-ban és a Nyugat-Afrikában 2014 és 2016 között, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2018-ban pusztító ebola-járvány.

A bejelentés akkor történt, amikor a nyilvántartott esetek száma meghaladta a 2002-2003. évi SARS-járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma) fertőzöttjeinek számát. A korábbi koronavírus 5327 embert fertőzött meg Kínában. A betegségnek világszerte 774 halálos áldozata volt, közöttük 349 Kínában.

A legtöbb fertőzöttet Kínában tartanak nyilván, de körülbelül 15 országban is megjelent a vírus, a Közép-Keleten az első megbetegedést az Egyesült Arab Emírségek jelentette be szerdán. Az országba látogató kínai család négy tagját kezelték az új vírus miatt.

Tedros Adhanom Ghebreyesus közölte, hogy az új koronavírus tünetei széles skálán mozognak. Az ismert esetek többségében könnyebb tüneteket észleltek, de átlagosan közel minden ötödik betegnél súlyos betegség jelentkezett, tüdőgyulladás és légzési elégtelenség formájában.

A WHO főigazgatója vasárnap Kínába utazott, hogy kormányilletékesekkel és egészségügyi szakemberekkel tárgyaljon. Szerdán közölte, hogy "őszinte megbeszélést" folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Kína "rendkívüli intézkedéseket hoz egy rendkívüli kihívással szemben" - mondta a főigazgató.

Erről Michael Ryan, a WHO programigazgatója tájékoztatta a sajtót, miután a küldöttség visszatért a WHO székhelyére. Ryan elmondta, hogy a járvány góca továbbra is Vuhan és Hupej tartomány, de óránként változik a helyzet.

Közölte, hogy a betegség halálozási aránya becslések szerint 2 százalék, míg a SARS-é mintegy 10 százalékos volt.

A WHO főigazgatójának szerdai bejelentésével párhuzamosan világszerte folynak az intézkedések a vírus terjedésének megállítására.

Több európai - közöttük a Lufthansa és a British Airways - valamint ázsiai légitársaság jelentette be, hogy felfüggeszti kínai járatait.

Az IKEA svéd bútoráruházlánc szerdán közölte, hogy újabb rendelkezésig január 29-én 30 kínai üzletének felét bezárja. Az IKEA a múlt héten jelentette be, hogy bezárja Vuhanban működő áruházát, ahol a koronavírus 2019-ben decemberében megjelent.

Egy cseh vállalat egy izraeli céggel együttműködve megkezdi a koronavírus megsemmisítésére alkalmas szájmaszkok gyártását. Roman Zima, a brnói székhelyű Respilon igazgatója szerdán újságíróknak azt mondta, hogy rézoxid nanorészecskékkel ellátott szájmaszk várhatóan 6-8 héten belül piacra kerül. Csehországban felvásárolták a hagyományos szájmaszk-készleteket.

A válságnak várhatóan súlyos hatása lesz a világgazdaságra, tekintettel a légiközlekedésben a járatleállítások miatt bekövetkezett fennakadásokra, a kínai ipari termelésre, a kereskedelemre és az idegenforgalomra.

A koronavírus terjedéséről tartott vitát az EP Brüsszelben

Nikolina Brnac, az Európai Tanácsot képviselő horvát politikus elmondta, hogy az EU nagyon komoly veszi a SARS-hoz genetikailag hasonló új vírust.

A vírus nagyon veszélyes, a halálozási ráta három százalék, lappangási ideje pedig hosszabb, mint a SARS-é. Európai állampolgárok egyelőre nem betegedtek meg - közölte.

Brnac leszögezte, hogy Európai Unió figyelemmel követi az eseményeket, és kollektív választ fog találni a veszély kezelésre, amelyhez azonban döntő fontosságú a különböző ágazatok közötti információcsere.

Az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatóság már tárgyal az európai betegségmegelőzési és járványvédelmi központtal. Urai vagyunk a helyzetnek - hangsúlyozta a horvát politikus.

Stella Kyriakides, az unió egészségügyért felelős biztosa elmondta, hogy a helyzet nagyon gyorsan változik, és ennek súlyos közegészségügyi következményei lesznek.

"Az EU polgári védelmi mechanizmusa aktiválódott. Készek vagyunk támogatni a tagállamokat, és arra, hogy erőteljes és összehangolt választ adjunk a problémára az unión kívül és belül is. Az EU betegségmegelőzési központjával szoros kapcsolatban vagyunk, a tagállami erőfeszítéseket központilag is támogatjuk" - mondta.

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője kiemelten fontosnak nevezte, hogy a tagállamok naprakész és pontos információkkal rendelkezzenek, és folyamatosan figyeljék az Egészségügyi Világszervezet és az uniós szakügynökségek ajánlásait, saját döntéseket pedig azoknak megfelelően hozzák meg.

"Légikikötőink Európa kapuját jelentik, ezért kiemelten fontos, hogy egy esetleges hatósági intézkedés elrendelése esetén rendelkezzenek a fertőtlenítéshez szükséges eszközökkel és felszereléssel" - mondta.

Tóth Edina arra kérte az Európai Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő pénzügyi és technikai támogatást az EU tagállamainak.

Cseh Katalin, a Momentum politikusa elmondta: nagyon fontos, hogy az EU nyugodt, egységes és felkészült legyen a veszéllyel szemben.

Nem örülök annak, hogy az aggodalmakat manipulálják. A Kínából idelátogatók és az európaiak ellenőrzése sehová nem vezet. A válság így alakul ki, a pánik nem ismer határokat -fogalmazott a politikus.

Rámutatott arra is, hogy a tagállamok egészségügyi rendszereinek felkészültsége nagyon különböző, ezért segíteni kell a kevésbe fejlett régiókat.

"A szolidaritás mindnyájunk érdeke" - mondta Cseh Katalin.

MTI