NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Súlyos feltétellel, de Putyin Ukrajna NATO-csatlakozását is támogathatja

Súlyos feltétellel, de Putyin Ukrajna NATO-csatlakozását is támogathatja

Oroszország nyitott volt, nyitott és mindig is nyitott lesz a tárgyalásokra az ukrajnai rendezésről, de folytatni kívánja különleges katonai műveletét, amíg el nem éri céljait – közölte csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

  • 2024. január 26., péntek 16:10
Vágólapra másolva!

A Bloomberg eközben arról ír a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin adott esetben még az ukrán NATO-csatlakozást sem ellenezné. Az orosz elnök azonban erre csak akkor lenne hajlandó, ha a már elfoglalt ukrán területeket nem kell visszaadniuk az oroszoknak.

Az amerikai televízió honlapján megjelent írás szerint Oroszország jelezte a tárgyalásra való hajlandóságát a háború rendezéséről az Amerikai Egyesült Államoknak.

- mondta Peszkov a Bloombergnek.

A Nyugat egyébként már 2022-ben, a háború kezdetén nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy a béketárgyalásokon fogadja el Oroszország feltételeit. A konfliktus megoldását célzó tárgyalási folyamat részleteit Simon Shuster, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről szóló könyv szerzője fedte fel, írta meg a lenta.ru - jelent meg a Magyar Nemzeten.

A Shuster által megkérdezett tárgyalópartnerek szerint Ukrajna nyugati nyomás alatt állt. Vezetői ragaszkodtak ahhoz, hogy Kijev fogadja el Moszkva feltételeit, és a tárgyalások első fordulója után, 2022 február végén Ukrajna is kész lett volna elfogadni az „állandó semlegesség” státusát, azaz lemondani a NATO-csatlakozási tervekről.

A lépés azonban, amelyre a kijevi hatóságok készek voltak, és amelyet Moszkva elvárt tőlük, közvetlenül ellentmond az ukrán alkotmánynak. 2019. február 19-én Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke aláírta azt a törvényt, amely módosítja az alkotmányt, és rögzíti benne az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás irányát.

– áll Ukrajna legfőbb törvényében.

Kijev azonban nemcsak az USA és az Európai Unió, hanem olyan országok, mint Kína, Izrael, illetve Oroszország biztonsági garanciáiért cserébe kész volt lemondani a katonai szövetségekhez való csatlakozás terveiről.