,,Svájcban ötszáz évig demokrácia volt, meg béke, és mit találtak ki? A kakukkos órát” – hangzik el A harmadik ember című filmklasszikusban. Carl Trueman történész, teológus szerint azonban immár az eutanázia kapszulákat is hozzáadhatjuk ehhez a listához, miután egy független jogi felülvizsgálat kimondta, hogy a gépezetek összhangban állnak a svájci joggal.
Trueman a WORLD oldalán megjelent publikációjában azt írja, hogy az eutanázia (vagy asszisztált öngyilkosság) terjedése sokat elmond a Nyugat mai prioritásairól, valamint arról, hogy a közelmúlt tabuit milyen rendkívüli sebességgel írják felül.
,,Manapság a személyes boldogság jelenti azt az alapkritériumot, ami alapján egy tett vagy egy intézmény erkölcsiségét megítéljük. A múlt generációi azonban nem így gondolkodtak a boldogságról” – írja.
Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatára mutat, amelyben ugyan szerepel, hogy minden embernek joga van ,,a boldogságra való törekvésre”, azonban a dokumentum szerzői tudták, hogy ennek a „boldogságnak” objektív erkölcsi jelentése van. Úgy gondolták, hogy az objektív erkölcs megismerhető, a boldogság pedig a morális törvényhez igazított életben rejlik. Manapság viszont a boldogságot nem objektívnek, hanem szubjektívnek tekintik és egyfajta pszichológiai értelemben vett békét vagy jólétet értenek alatta.
Trueman úgy látja, hogy ez a gondolkodás számos területen súlyos következményekhez vezet. A házasság kérdésében például korábban egyértelműen az volt a fő szempont, hogy a gyermekek stabil környezetben éljenek, ma ellenben már az, hogy a felnőttek személyes boldogságának a körülményeit megteremtse. A korábbi keretrendszerben a „melegházasság” fel sem merült, hiszen a meleg párok nem nemzőképesek. A „melegházasság” elfogadása csak akkor vált erkölcsi imperatívusszá, amikor a személyes boldogság vált a házasság legfőbb céljává. Ugyanez a helyzet a nemiség kérdésében is: a testet korábban mindenki adottságnak tekintette, ami végérvényesen meghatározta az ember identitását, ma azonban sokak szerint a test átszabható, amennyiben annak nemi jellege (történetesen hogy éppen férfi vagy női testre vágyik az illető) hátráltatja a pszichológiai jólétet.
A teljes cikk az Axióma honlapján olvasható.
Fotó: Shutterstock
