NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Rémisztő nyilatkozatok bizonyítják, hogy fokozódik a világháborús pszichózis

Rémisztő nyilatkozatok bizonyítják, hogy fokozódik a világháborús pszichózis

Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel – minderről már Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő beszélt, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap.

  • 2024. május 27., hétfő 16:39
Vágólapra másolva!

Az Origo beszámolója szerint Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés”.

Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke pedig amellett foglalt állást, hogy megelőző jelleggel kellene megsemmisíteni a NATO-légtér felé közelítő orosz rakétákat.

– mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.

Egyre közelebb világháborúhoz

„A NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében" – erről már Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője beszélt.

A francia külpolitikai viták egyik vezető hangjának számító Haddad a múlt héten az észtországi Lennart Meri Konferencián beszélt a Newsweeknek arról, hogy

Macron legutóbbi felvetéseivel – írja az amerikai hetilap – arra törekszik, hogy visszahozza a „stratégiai kétértelműséget” a Nyugat részéről, kibillentve Moszkvát egyensúlyából azzal, hogy nem harci szerepet vállaló NATO-csapatokat telepítene Ukrajnába. A vonatkozó javaslatot ugyan szinte azonnal elutasította az Egyesült Államok, az mégis szerzett néhány támogatót Európában, különösen az orosz határ mentén található államok soraiban

Haddad úgy fogalmazott, hogy

– tette hozzá.

A francia politikus úgy vélekedett, hogy az azóta eltelt időben vezető európai döntéshozók kezdték el támogatni vagy legalábbis nyíltan megvitatni a felvetést. Mint mondta, ezek soraiban van Petr Pavel cseh elnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis litván külügyi tárcavezető.

„Ez fontos, mert ezek elsővonalbeli országok” – hangsúlyozta Haddad. „Ezek olyan országok, amelyek sokáig bizalmatlanok voltak Párizs, illetve Berlin irányában” – tette hozzá.

– hangoztatta a francia politikus, mondván: a nyugati országoknak találékonyabbnak kell lenniük, hogy miként tudják különböző módon segíteni a kijevi vezetést, ideértve szárazföldi csapatok esetleges telepítését is.

„Jelenleg rengeteg ukrán katona állomásozik a Fehéroroszországgal közös határon, elejét veendő egy lehetséges inváziónak északról” – hívta fel a figyelmet Haddad.

– tette hozzá. „Persze mindezt összehangoltan kell csinálni. Egyetlen ország sem tudja ezt önmagában megtenni” – emelte ki Haddad.

Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Madis Roll kijelentette, hogy bár Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

Fotó: illusztráció: Shutterstock