NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Egy felrobbantott csatornavezeték eszkalálja tovább a szerb-albán viszályt

Egy felrobbantott csatornavezeték eszkalálja tovább a szerb-albán viszályt

Felrobbantottak egy csatornát pénteken késő este Észak-Koszovóban, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia terrorista akciójáról van szó – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A szerb külügyminiszter visszautasította a vádakat. A robbanás azonban csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, ahol jelentős létszámú szerb kisebbség él.

  • 2024. november 30., szombat 13:42
Vágólapra másolva!

A felrobbantott csatorna Koszovó két szénerőművét látja el vízzel, ezek az erőművek pedig az ország elektromosenergia-ellátásának mintegy 90 százalékát biztosítják, de a robbanás miatt a térség ivóvízellátása is veszélybe került – derül ki a Koha Ditore beszámolójából.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy valójában mi történt, mi okozta a robbanást, illetve azt sem, hogy szándékos robbantásról van-e szó.

Albin Kurti (a képen) szerint Szerbia a felelős, a cél pedig az volt, hogy ezzel a „bűncselekménnyel és terrorista támadással” megsemmisítsék Koszovó kulcsfontosságú infrastruktúrájának egy részét.

A koszovói kormányfő azonban egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem szolgált arra, hogy valóban szerbek állnak-e a robbantás mögött.

Marko Djuric szerb külügyminiszter visszautasította a Szerbia elleni vádakat, megalapozatlanoknak nevezve őket. Elítélte az esetet, de arra is utalt, hogy esetleg Pristina állhat a robbantás mögött. Bizonyítékokat ő sem közölt.

A szerb külügyi tárca vezetője a közösségi médiában arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy kezdjenek alapos és átlátható vizsgálatba, hogy azonosítsák és felelősségre vonják azokat, akik a bűncselekményt elkövették.

A csatornarobbanás után fokozták a rendőri jelenlétet a stratégiai fontosságú építményeknél.

A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.

Forrás: Világgazdaság

Fotó: Mediaworks