Számunkra talán a legégetőbb kérdés, hogyan tud alkalmazkodni az ezek nyomán átalakuló világpiaci viszonyokhoz az Európai Unió, és azon belül Magyarország. Szakértőinkkel erre kerestük a választ.
Cikkünkben egyebek között szó lesz
- vámuniós tagságunk szerepéről,
- az amerikai vámok Európai Unióra
- és Magyarországra gyakorolt hatásáról.
Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Trump-adminisztráció által követett vámpolitikát alapvetően három kategóriába sorolja. Kínával és a kelet-, illetve délkelet-ázsiai országokkal szemben lépnek fel a leghatározottabban és vetették ki a legmagasabb vámtételeket – ebben az esetben egyértelműen az USA velük szembeni kereskedelmi deficitjének csökkentése a cél.
Meghatározó a vámuniós tagság
A második csoportot az európai uniós országok alkotják, amelyeknél a kereskedelmi akadályok lebontását tűzik ki célul, hiszen az Egyesült Államokból érkező gépjárművekre és mezőgazdasági termékekre jóval magasabb vámtételek vonatkoznak, mint az Unióból az USA-ba exportált készletekre. Másrészt például az önvezető gépjárművek bevitelére sokkal szigorúbb előírások érvényesek az Európai Unióban, mint az amerikai piacon.
A szakértő megemlíti a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elnevezésű kezdeményezést, amely az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre, amitől mindkét fél új munkahelyek teremtését és gazdasági növekedést vár.
Trump vámpolitikája szempontjából a harmadik országcsoportot Kanada és Mexikó alkotja, ezeknél azonban Horváth Sebestyén szerint nem valószínű, hogy megmaradnak a vámok, azok inkább tárgyalási alapot jelentenek.
A Washington által kivetett vámok hatásainak elemzésénél az Európai Uniót és Magyarországot tekintve abból kell kiindulni, hogy a 2004-es uniós csatlakozásunk óta a vámuniónak is tagjai vagyunk.
Az USA által az Unióra április elején kivetett (majd elhalasztott) 20 százalékos vámtétel meghatározásakor használt képlet alapján az Oeconomus szakértői kiszámították, hogy mekkora vámokkal szembesülnének most az EU tagállamai, ha 1968-ban az európai integrációs folyamat részeként nem hozták volna létre a vámuniót. A jelenlegi 27 tagállam közül 14-et, köztük Magyarországot is magasabb büntetővámok terhelnének, ugyanis a hazánk amerikai piacra irányuló árukivitelét érintő többletteher a 20 helyett 33 százalék lenne – a vámunió tehát kétségkívül előnyös Magyarország számára.
Az amerikai vámintézkedések magyarországi hatásai
És hogy az USA-ba irányuló magyar export mely termékcsoportjait érinti a leginkább a hazánk árukivitelét is 20 százalékos vámmal terhelő – egyelőre elhalasztott – protekcionista intézkedés? Kiemelendő a hadiipari export, a gépjárműkivitel, valamint az akkumulátorok és autóalkatrészek termékkategóriája.
Az első esetében a kivitelnek több mint a fele, a másodiknál 12 százaléka irányul az Egyesült Államokba, míg a harmadiknál 10 százalékos ez a részarány. Összességében azonban a hadiipari termékeknél elhanyagolható a hatás, mivel (a rendelkezésre álló legfrissebb, 2023-as adatok szerint) hazánk teljes exportján belül csupán 0,0003 százalékos az USA-ba irányuló kivitel ebben a kategóriában. A másik két termékcsoportot viszont lényegesen negatívabban érintik a frissen kivetett vámok.
Ha pedig Washington a gyógyszeripari termékekre is vámokat vezet be, amit Trump már kilátásba helyezett, az előnytelen lehet a Richter számára, amelynek az elmúlt időszakban megnőtt az amerikai piacra irányuló kivitele.
A három Magyarországon termelő német autóipari óriásvállalat közül a győri Audi lehet negatívan érintett a protekcionista vámpolitikában, azonban a kecskeméti Mercedes-gyár és az idén év végén üzembe álló debreceni BMW-gyár kapcsán akár előnyös helyzetbe is kerülhet hazánk. Mindkét utóbbi vállalat a vámpolitika hatására ugyanis fokozhatja a termelését, köszönhetően a németországinál kedvezőbb magyarországi vállalati szabályozásoknak és az alacsonyabb energiaköltségeknek, így összességében a hazánkban termelő vállalatok előnyösebb helyzetben vannak a Trump-adminisztráció által kivetett vámok tekintetében. A kelet-európai uniós tagállamokat jellemző előnyösebb gazdasági környezet hatására Nyugat-Európából régiónkba telepíthetnek át gyártó egységeket a cégek, mert az ezzel járó költségmegtakarítás révén valamennyire ellensúlyozni tudják az amerikai vámtételek negatív hatásait.
Ezeken felül a szakértő azt is kiemelte, hogy formálódik az Egyesült Államok és Magyarország között egy gazdasági megállapodás, amelynek a részletei ugyan egyelőre nem ismertek, és teljes mértékben nem is ellensúlyozhatja a kölcsönösségi vámok negatív hatásait, azonban tompíthatja azok gazdasági kárait.
Ennek keretében szó van többek között a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő rendszer visszaállításáról, az amerikai SpaceX és a magyar 4iG közötti űripari együttműködésről, valamint a kisméretű moduláris atomreaktorok létesítésében való amerikai szerepvállalásról.
Erősödik az euró globális szerepe
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szenior makrogazdasági elemzője mindezeken túl arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió túlzottan bürokratikus működése eddig versenyhátrányt jelentett, azonban az elmúlt hetekben elsősorban az euró erősödésén keresztül az látszott, hogy a bizonytalan környezetben a befektetők számára felértékelődött az európai stabilitás.
A vámháború egyik pozitív következménye lehet az EU számára, hogy az euró globális szerepe jelentősen erősödni tud.
Az Unió az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok és különböző multilaterális szervezetek védőhálója alatt tudott működni, azonban a kialakuló új világrendben a saját gazdasági és védelmi képességeinek erősítése kulcsfontosságú lesz a globális versenyben. Az európai versenyképesség erősítéséről szóló Draghi-jelentés kiemelt figyelmet fordít az egységes belső piac jelentőségére, ami még inkább felértékelődik a jelenlegi gazdasági helyzetben. A 450 millió főt közelítő népesség lehetőséget ad arra, hogy átalakuljanak az ellátási láncok, és nagyobb fókusz kerüljön a belső piac erősítésére.
Magyarország esetében – kis, nyitott gazdaságként – különösen fontos, hogy az exportpiacaink hogyan teljesítenek. A magyar export négyötöde az EU-n belül kerül értékesítésre, így az európai konjunktúra alakulása a magyar gazdaság teljesítményének a szempontjából is meghatározó jelentőségű.
Az Unióra vonatkozó amerikai vámok alól Magyarország sem élvezhet kivételt, mivel tagjai vagyunk az előzőekben már említett vámuniónak.
De a szakértő arra is rámutat, hogy ezzel szemben a szoros kormányközi kapcsolatok olyan amerikai beruházásokkal járhatnak Magyarországon, amelyek hatásai kedvező esetben ellensúlyozni tudják a vámháború következményeit.
Forrás: Origo.hu
Fotó: Shutterstock
