A NATO-n belüli feszültségek hamarosan törésponthoz érkezhetnek

A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.

A NATO-n belüli feszültségek hamarosan törésponthoz érkezhetnek, mivel egyes dél- és nyugat-európai országok ellenállnak a védelmi kiadások drasztikus emelésével kapcsolatos erőfeszítéseknek. Sőt, a héten a spanyol miniszter immár hivatalos úton is nemet mondott Mark Rutte, NATO-főtitkár azon követelésének, hogy az országok emeljék katonai kiadásaikat a GDP 5 százalékára. Ez jelentős vitákat vetít előre a jövő heti hágai NATO-csúcstalálkozó előtt, ahol közös nyilatkozatot kellene elfogadni a tárgyban. Mindezt egy olyan időszakban, amikor az unió határán immár több mint három éve zajlik egy háború, amire az amerikai elnök pontot akart tenni, ám éppen az uniós országok tettek neki keresztbe, mondván majd ők segítenek Ukrajnának, hogy tovább vívja háborúját. Közben gazdasági realitásaik ezt láthatóan nem teszik lehetővé.

A NATO tagországok miniszterei június elején elvi megállapodást kötöttek arról, hogy 2032-re a GDP 5 százalékára emelik a biztonsággal kapcsolatos kiadásokat: ebből 3,5 százalék közvetlenül katonai kiadásokra, 1,5 százalék pedig kapcsolódó infrastrukturális és egyéb, például kiberbiztonsági fejlesztésekre mehetne. A háborús hisztériakeltés kellős közepén, a múlt hétfőn, Mark Rutte, a NATO főtitkára arra figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül készen állhat a szövetség megtámadására, és sürgette az európai tagországokat, hogy gyorsítsák fel védelmi kiadásaik növelésével kapcsolatos terveiket. Londonban Rutte „komoly felkészülésre” szólított fel, és kijelentette, hogy az európai erőknek képesnek kell lenniük megállni a helyüket, ha az Egyesült Államok nem tud azonnal közbelépni.

Mindenesetre a június 24-25-i hágai csúcstalálkozó próbára teszi majd azon nyugat-európai országok elkötelezettségét, amelyek eddig erősen támogatták az ukrán háborút, ám az ezzel okozott gazdasági visszaeséssel már nehezen küzdenek meg, s immár úgy tűnik, már inkább csak szavakban állnának ki Ukrajna mellett. Közben Sven Biscop, a brüsszeli székhelyű Egmont Intézet agytröszt igazgatója a The Parliament nevű lapnak azt mondta, az amerikai üzenet világos: ha Trump Hágába érkezik, akkor 5 százalékkal a zsebében kell visszamennie Washingtonba. És ez nem véletlen, hiszen Donald Trump jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az oroszok és az ukránok véget vessenek az ádáz háborúnak, ám a nyugat-európai országok klikkje éppen ellene dolgozott az elmúlt hónapokban. Így tehát jogos elvárás Amerika részéről, hogy amennyiben Európa annyira vágyik erre a háborúra, úgy finanszírozza is azt.

Fotó: Shutterstock