Az Irán elleni háború negyedik napján a közel-keleti eszkaláció minden eddigi diplomáciai óvatosságot felülírt, miközben az izraeli légierő és az amerikai kötelékek Teherán stratégiai szívét, köztük az elnöki palotát és a történelmi bazárt támadják. Slomi Binder tábornok kíméletlen őszinteséggel jelentette be, hogy negyven másodperc alatt az iráni vezetés negyven legfontosabb emberét iktatták ki, ami a stratégiai nyugalom elvesztése utáni új korszak kíméletlen technológiai fölényét tükrözi. Miközben Maya Kadosh nagykövet a nukleáris fenyegetés felszámolása és a régió stabilitása mellett érvel, a valóság a romba dőlt beér-sevai óvóhelyek és a lángoló fudzserai olajfinomítók füstjében ölt testet.
A ballisztikus rakéták bevetése és a drónok árnyékában zajló konfliktus már nem csupán helyi adok-kapok, hanem egy globális világpiaci olajválság gyújtózsinórja, ahol az orosz diplomácia és a nyugati hírszerzés állításai éles ellentétben feszülnek egymásnak a romok felett. Ebben a logikai satuban a béke már nem tárgyalási alap, hanem a rezsimváltás kényszerű mellékterméke, ahol a rakéták gyorsabban beszélnek, mint az ENSZ küldöttei.
Továbbiak a témában
1 perc Orbán Viktor szerint Magyarország, amely jól harcolt eddig a magyar emberek érdekében, most több ügyben is kitűzte a fehér zászlót
1 perc Orbán Viktor: Mi hazafiak hiszünk abban, hogy a migrációt meg kell állítani
1 perc