A cikk a Világgazdaság honlapján is elérhető.
A növekvő forgalom miatt az 1880-as évek végére új tehervonati mozdonyokra volt szüksége a Magyar Államvasutaknak. Ennek nyomán indult el a 326-os sorozat gyártása, amely 1882 és 1898 között 497 példányban készült, és a leghosszabb ideig szolgáló magyar gőzmozdonytípussá vált. A Debrecenben kiállított mozdonyt 1885-ben gyártották, és egészen 1979-ig szolgált.
Bár eredetileg tehervonatok vontatására szánták a járműveket, nagy emelkedésű hegyi pályákon személyszállító vonatok továbbítására is használták. Az 1900-as évek elejétől kezdve a nagyobb állomásokon szinte kizárólag 326-os sorozatú mozdonyok végezték a tolatási munkákat.
A debreceni vasútállomáson kiállított típus selejtezés után, 1979-ben került a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe, majd ugyanebben az évben kiállították a műtárgyat szobormozdonyként. A vontató járművön utoljára 2011-ben végeztek állagmegóvó munkálatokat. Ezt követően több mint egy évtized után végre sor kerülhetett a korróziómentesítésre és a szakszerű újrafestésre is, amely méltó külsőt biztosít a történelmi járműnek a következő évekre.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteménye több mint harminc vasútállomáson kiállított különböző típusú nagyvasúti szobormozdonyt számlál országszerte, melyek egyszerre szolgálnak történelmi emlékként és emlékeztetőként, valamint hozzájárulnak a helyi vasúti identitás kifejezéséhez.
Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
