Bor a tenger mélyéről
Képzeljük el, hogy búvárkodás közben a tenger mélyén egy ketreccel találjuk szembe magunkat tele boros palackokkal. Igen, ez könnyedén előfordulhat, ha Chile partjainál merülünk a víz alá. Egyes borszakértők szerint 6 hónap tengeri érlelés során a borok elérik a 3-4 éves fejlettségi szintet – a gyümölcsösség és frissesség megőrzése mellett.
Csend, sötétség és állandó hőmérséklet: ez mind adott a tenger mélyén a tökéletes bor érleléséhez. Észak-Chilében a búvárok boros palackokat helyeznek a tenger fenekére, hogy ott pihentessék a szőlő esszenciáját. Bár a borok vízben történő tartósítása és érlelése évtizedek óta ismert, a projekt újszerűnek számít Chilében. A dél-amerikai ország széles körben ismert borászatáról és több mint 4000 kilométer hosszú csendes-óceáni partvidékéről.
A boros palackok, amelyeket nyolc hónaptól egy évig 10-20 méterre engednek a mélybe, a tengerben a "pincehatás" körülményeinek hála, rövidebb idő alatt érnek be.
A fehér és hűvös éghajlatú fajták, mint például a Chardonnay, a Sauvignon Blanc és a Pinot Noir jobban tűrik a víz alatti érlelést, bár a módszer más fajtákra is alkalmazható.
Az eljárás különlegessége, hogy a tengerben az apró, korallszerű élőlények néhány hét után bevonják a palackokat és innentől kezdve az állandóan mozgó víznek van lehetősége fogást találnia az üvegeken. Ezáltal megkezdődik a palackok lágy, szüntelen ringatózása. A ritmikus mozgás végzi el azt, amit a földön az idő.
