

Aranyalapú valutára cserélte a dollárt egy afrikai ország. Megroppan-e a dollár egyeduralma? Képes-e megtörni Oroszország és Kína az USA gazdasági fölényét? Milyen Láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ műsorunk vendégeivel: Kusai Sándor volt pekingi nagykövettel, Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével és Csizmadia Tamás jogásszal.
A globális pénzforgalmat is érintette az ukrajnai háború, miután az Oroszországgal szembeni szankciók miatt Moszkva válaszlépésként rubelben kérte az energiaexport ellenértékét a vásárló országoktól. Ráadásul a BRICS-országok bejelentették, hogy egymás között saját valutában kívánnak fizetni a jövőben. Az öt alapító ország – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika hatalmas volumenben kereskedik egymással. A dollár elhagyása tehát képes megroppantani az amerikai deviza hegemóniáját.
A pénzpiaci szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a dollárhegemónia végét jelző jóslatok egyelőre koraiak, hiszen egy széles körben használt nemzetközi valuta létrehozása évtizedeket vesz igénybe, és a dollártól való jelentős elmozdulás a globális kapcsolatok mélyreható átrendeződését igényelné.
A világ országainak nagy része dollártartalékot halmozott fel, és a biztonságos kereskedelem feltétele a dollár értékállósága. Ennek ellenére határozott szándék látható az amerikai pénzügyi fölény megtörésére, elsősorban a dollár fegyverként történő használata miatt. Az USA új szintre emelte ezt a mechanizmust, amikor a dollárfizetési rendszer segítségével lefagyasztotta Oroszország 300 milliárd dolláros likvid devizatartalékhoz való hozzáférését az ukrajnai háború kitörése után.