

Fokozott készültségbe helyezték az amerikai katonai támaszpontokat Európában. A NATO-főtitkár nem tervez változtatni a szövetség nukleáris doktrináján. Eredménytelenek a diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten. Milyen Láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ műsorunk vendégeivel: Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel és Stier Gáborral, a Moszkvatér.com főszerkesztőjével.
Nem akarjuk a harmadik világháborút, de készen állunk minden forgatókönyvre, közölte a Török Védelmi Minisztérium. Hakan Fidan külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a világnak komolyan kell vennie ezt a forgatókönyvet, ezt a fenyegetést, miután Ankara minden lehetőséget megragadott, hogy közvetítsen a felek között az orosz-ukrán háborúban és a közel-keleti konfliktusban is, de nem járt eredménnyel.
A Török Szárazföldi Erők Parancsnokságának ellentengernagya az első és a második világháborúhoz hasonló lehetséges nagyszabású háborúra figyelmeztetett. Hangsúlyozta: „A török fegyveres erők egy olyan hadsereg, amely tesztelte és jóváhagyta terveit és logisztikáját. Világszerte részt vesz béketámogató tevékenységekben is. Bár senki, különösen hazánk, nem akar egy olyan zord forgatókönyvet, mint egy harmadik világháború, fontos megjegyezni, hogy hadseregünk készen áll minden forgatókönyvre” – mondta Akturk.
A szerb elnök szintén így látja, hogy nagy fegyveres konfliktus készül. Aleksandar Vučić szerint a libanoni Hezbollah mozgalom és Izrael közötti konfrontáció, Kaja Kallas volt észt miniszterelnök megválasztása az EU diplomáciai vezetőjének, valamint a nyugati és keleti államok fegyvervásárlásai mind erre utalnak.
A Nyugatnak szüksége van Oroszország természeti erőforrásaira és területére, nem érdekli őket, hány ukrán és orosz hal még meg egy fegyveres konfliktusban, ezért senki sem támogatja a Kínai Népköztárság békekezdeményezését
– mondta a szerb elnök.