Radar - Nyakunkon az óraátállítás

Madárcsicsergés és napsütés... egyre hosszabbak a nappalok és minden porcikánkban érezzük, hogy itt a tavasz. Ez azt is jelenti, hogy hamarosan itt az óraátállítás. Ez sok ember szervezetét megviseli, de hogy miért? Utánajártunk.

2023. március 24., péntek 18:00

Az óraátállítást energiamegtakarítás céljából vezették be, a napfényes órák magasabb számát kihasználva, hogy a világítás mellőzésével energiát takarítsunk meg.

A nyári időszámítás kezdete egészen 1916-ig nyúlik vissza ekkor vezették be az akkori Osztrák–Magyar Monarchiában. 1958 és 1979 között szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették.

2023-ban március 26-án, vasárnap hajnali 2 óráról 3 órára állnak át automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával előretekerni, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás.

Az emberi szervezet működését a saját biológiai órája határozza meg. Ettől függ a napi ritmus, ez szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak.

Egy egészséges szervezetnek kb. 4-14 napra van szüksége, míg megszokja a változást. A szerencsésebbek azonban szinte észre sem veszik.

Egy órával korábban kelni talán nem tűnik olyan megterhelőnek, ám az óraátállítást követő hétfői napon történő sok baleset, illetve szív- és érrendszeri halál ennek ellenkezőjéről árulkodik. Az óraátállítást követő napokban többen fordulnak orvoshoz.

2018-ban Az Európai Unió lakosai egy 2018-as népszavazás szerint az óraátállítás eltörlését támogatják, köztük a magyarok is. Az Európai Parlament ez alapján 2019-ben eldöntötte, hogy eltörlik az óraátállítást és a tagállamokra bízták a döntést, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik be, ennek határideje 2021 volt. A koronavírus járvány miatt a legtöbb tagállamban nem született végső döntés, így 2024-ig van erre lehetőségük a tagállamoknak.