Visszamenőleg is felelősek lesznek a brókerbotrányok haszonélvezői

A parlament elé benyújtott törvényjavaslat egyik előterjesztője, Rogán Antal szerint vissza fogja kapni pénze nagy részét az a 22 ezer ember, akinek 6 millió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál. Az előterjesztés alapján nemcsak a bűncselekményekben érintett cégek vagyonát, hanem a kapcsolt vállalkozások és a vezető tisztségviselők vagyonát is zárolni lehetne.

„Aki az évtizedes pénzügyi visszaélések kezdetétől fogva tulajdonos volt, igazgatótanácsi tag volt, felügyelőbizottsági tag volt, vagy könyvvizsgáló volt, annak az esetében a bíró dönthet úgy, hogy a vagyont zár alá veszi. Akkor is, ha az illető időközben megpróbált minden kapcsolatot megszakítani. Itt nyilvánvalóan azt kell mérlegelni, hogy ez valódi szakítás vagy csupán egy formális, tehát például mondjuk a cég átjátszása strómanok kezére” – fejtette ki Rogán Antal.

Lefoglalnák a büntetőeljárás megindítása után a hozzátartozók nevére kimenekített vagyonelemeket is. Emellett bíróság vizsgálná a csalássorozat kirobbanása óta kötött szerződéseket is.

A Jobbikos Volner János azt kifogásolta, hogy amikor pártja 2010-ben a pénzintézetek vezetőinél a kiszabható bírság drasztikus emelését javasolta, azt a Fidesz és az MSZP koalícióban utasította el.

„Elindul egy elszámoltatási show-műsor, megint megjelenik majd esetleg Budai Gyula, mert szól neki Orbán Viktor, hogy te, Gyulám, kéne már egy kis elszámoltatás, mert múltkor is olyan jól csináltad ezt éveken keresztül, de a nagyhalak megint meg fogják úszni, és azokat a garanciális elemeket, amelyek ezeket megakadályoznák, nem látjuk megjelenni a törvényjavaslatban” – mondta el Volner János.

A Demokratikus Koalíció a felügyelet felelősségét hiányolta a tervezetből. „Ahhoz, ami az elmúlt hetekben lejátszódott, falazott az MNB, mint felügyelő szervezet, hogy egyébként eltűnhessen mindaz, ami a Quaestorból megmaradt” – szögezte le Varju László országgyűlési képviselő.

Az MSZP azt sürgette, hogy a károsultak minél hamarabb pénzükhöz jussanak. „Azt kellene biztosítania a kormánynak első sorban, hogy a károsultak minél előbb megnyugodjanak, tudják, hogy miből fognak ők pénzt kapni, honnan fogják visszakapni a pénzüket, persze ehhez tudni kellene, hol a pénz, mert az jó dolog, hogy most elindul a zárolás és felügyelőbizottságokon túl könyvvizsgálók vagyonát is zárolják, de mikor lesz abból valamilyen kártalanításra fordítható pénz” – tette fel a kérdést Tóth Csaba, a bizottság alelnöke.

A törvényjavaslatról a parlament már jövő héten kedden szavazhat.

Tarsoly előzetesbe kerülhet

Kormányközeli forrásból úgy értesült a Hír24, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor volt tulajdonosa két napon belül előzetes letartóztatásban lesz. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást az értékpapírcég ügyében. A társaság március 9-én jelentett öncsődöt.

Hogyhogy a külügy pont a bukás előtt vette ki a pénzét?

A pénzügyi felügyelet elmúlt ötéves működését bírálta Fodor Gábor. A Liberálisok ügyvivője arra vár választ, miért tartott a Külgazdasági és Külügyminisztérium közpénzt a vállalkozásnál, és mi a magyarázata annak, hogy azt éppen annak bukása előtt vették ki onnan. A politikus azt is kifogásolta, hogy Tarsoly Csabát, a társaság tulajdonosát még nem hallgatta ki a rendőrség.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-nek küldött közleményében azt írta, sem a tárcának, sem háttérintézményeinek nem volt törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről.

Őket is kártalanítják

Azokat is kártalanítani fogja a Befektetésvédelmi Alap, akik fiktív, vagyis fedezet nélküli kötvényeket vettek a Quaestortól – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Windisch László hozzátette: pontos számok még nincsenek, de nagyjából 30 ezer olyan ügyfele van a brókercégnek, akik számára a Quaestor kötvényt tartott nyilván.