
Héttagú kormánypárti többségű parlamenti albizottság vizsgálja a brókerbotrányok előzményeit. A testület a Buda-Cashnél, a Quaestornál és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket tárja majd fel, határidő nélkül. Azt is vizsgálnák, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak.
„A megyei jogú városának önkormányzati testülete a Quaestornál kötött szerződést, és az annak alapjául szolgáló dokumentumot tájékoztatásul elfogadja, és egyben elismeri, hogy az ügylet a jogi és szakmai előírások szerint zajlott” – üzleti érdekre hivatkozva tárgyalt a győri önkormányzat hétfő kora reggel a Questoron keresztül vásárolt, egymilliárd forint értékű állampapírról. Az összeghez egyelőre nem férnek hozzá, Borkai Zsolt, Győr kormánypárti polgármestere ennek ellenére biztos abban, hogy a zárolás alatt álló összeget visszakapja az önkormányzat.
Fót a Hungária Értékpapír Zrt.-be fektetett egymilliárd forintot, ez esetben is kérdéses az összeg sorsa. A szocialisták kerületi elnöke azt javasolta, hogy brókerbotrányban kárt szenvedett önkormányzatok vezetői is feleljenek a magánvagyonukkal, amennyiben kiderül, hogy részesei a csalássorozatnak. „Azért tartjuk fontosnak, mert míg egy magánbefektető esetében saját pénzét viszi vásárra, ha úgy tetszik, sír-nevet alapon, addig itt a város polgárai nem tehetnek arról, hogy a városvezetők eltőzsdézték a város polgárainak pénzét” – vélte Fábry Béla, a fóti választókerület szocialista elnöke.
A brókerbotrányokhoz vezető kormányzati intézkedéseket kormánypárti többségű parlamenti albizottság vizsgálja majd. A héttagú testület a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket tárja majd fel, és arra a kérdésre is választ keresnek, miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak. „A bizottság nem határidővel dolgozik, természetesen szeretnénk minél hamarabb elkezdeni a munkát, ha elkezdtük a munkát, a lehetőség szerint leghamarabb lezárni, hiszen azok az emberek, akiket ezekkel a cselekményekkel átvertek, becsaptak, pénzügyileg nehéz helyzetbe hoztak, azok azt várják tőlünk, hogy minél gyorsabban tudjunk válaszokat adni az általuk feltett kérdésekre” – árulta el a részleteket Szűcs Lajos albizottsági elnök.
Szelényi Zsuzsanna független képviselő szerint is alaposan ki kell vizsgálni, mi történt, de nem egy fideszes többségű albizottságban, hanem egy paritásos országgyűlési testületben. „Ez a javaslat egyáltalán nem segíti elő a tisztánlátást, úgy gondolom, hogy valódi, valódi jogosítványokkal ellátott, valódi parlamenti vizsgálóbizottság felállítására van szükség, ezért ez a javaslata erről a kamu albizottságról egyáltalán nem támogatható” – mondta Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő.
Az LMP szerint 1997-től az új tőkepiaci szabályozás bevezetésétől kellene ellenőrizni a befektetési szolgáltatókat. „Gyakorlatilag itt a kérdéskör nem leszűkített vizsgálatára van szükség, nemcsak arra, hogy kormányzati szinten milyen intézkedések születtek. Itt komoly problémát jelent a felügyeletnek a hiányossága, nem lehet tudni azt, hogy milyen pénzügyi vagy szabályozás-rendszeri hiányosságok vannak, és azt sem lehet tudni, hogy az állami vagyont a befektető-szolgáltatók hogyan kezelték” – hangsúlyozta Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője.
A Buda-Cash károsultjainak már csak egy napjuk maradt a hitelezői igények benyújtására, a kedden postára adott bejelentést még fogadja a felszámoló. Az elbírálást a Befektető-védelmi Alap akkor tudja megkezdeni, ha a Buda-Cash felszámolója befejezi az egyeztetést a mintegy 16 ezer ügyféllel.
Megírtuk, zárt ajtók mögött tárgyalt a győri közgyűlés a Quaestor-szerződésről. A rendkívüli ülést hét ellenzéki képviselő kezdeményezte. A képviselők két napirendi pontot tárgyaltak meg: az önkormányzat és a Quaestor Értékpapír Zrt. közötti szerződésről szóló tájékoztatót, valamint a város szabad pénzeszközeinek naprakész helyzetét. Bővebben>>>