A Kúriához fordul a cigánytelepen lévő iskola

„E közérdekű per célja az, hogy ne lehessen a sokiskolás nagyvárosokban, a szegregált lakótelepeken iskolát nyitni és mintegy tehermentesíteni a többségi lakosságot a cigány gyermekektől” – közölte Kegye Adél, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője.
„Nem ilyen okból és nem ilyen célból, valamiféle elsőrendű alperessel kötött bűnös szövetségként próbálja az egyház ezeket a fiatalokat kiemelni abból a szegregált közegből, ahol a jogvédők leginkább csak a problémát erősítik és nem pedig megoldják” – hangsúlyozta a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye ügyvédje.

A Hajdúdorogi görögkatolikusok évek óta foglalkoznak általános iskolás gyermekekkel, szerinte nincs szó elkülönítésről, hiszen a Huszár-telepen döntően cigány származású emberek laknak, akik önszántukból íratják be gyermekeiket az iskolába.

„Nem szűnt meg a Huszár-telepen lévő tevékenységük, sőt azt a szót kell használnom, hogy áskálódásuk, mert a szülők szeretik az iskolánkat, de hogyha megjelennek ott azokkal a szavakkal, hogy »de mi támogatni fogunk téged, hogyha nem ebbe az iskolába íratod be a gyermekedet«, hát ez bizony feszültséget kelt” – mondta Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye érseke.

Van olyan szülő, aki elvitte gyermekét az egyházi iskolából. Mások viszont elégedettek: a Balog házaspár szerint jó dolguk van a gyerekeknek az egyházi iskolában, és nem érzik azt, hogy hátrány érné őket amiatt, hogy döntően cigányok járnak az intézménybe.

A Kúria a jövő héten dönt arról, hogy helybenhagyja-e a Debreceni Ítélőtábla döntését.