A Vasutasok Szakszervezetének egyik tagja kezdeményezte magánemberként, hogy a nők után a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munkaviszony után. A Nemzeti Választási Bizottság először elutasította, a Kúria viszont zöld utat engedett a referendumnak.
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik támogatja a javaslatot, az Együtt viszont elutasítja. Egy hete még a szocialisták is csak gondolkodtak a felvetésen, mostanra azonban már kormányváltó népszavazást emlegetnek.
„Az MSZP keményen bele fog állni ebbe a kampányba” – a szocialista párt elnökségi tagja szerint a referendum azért indult, mert a kormány nem tartotta be ígéretét és nem rendezte a korkedvezményes nyugdíjak kérdését. Az Idősügyi Tanács egykori titkára – akinek hivatali ideje alatt törölte el a Bajnai-kormány a 13. havi nyugdíjat – azt állítja: a nyugdíjkasszában van elegendő forrás az intézkedés bevezetéséhez.
„Sokkal jobban teljesít Magyarország gazdasága, mint az Európai Unió legtöbb gazdasága. Tele van az ország a plakátokkal. Hát akkor nyilvánvaló, hogy a munkáltatók lényegesen több járulékot fizetnek be a nyugdíjkasszába…, hát ne mondja nekem, ahol van 3 ezer milliárdnál több pénz, ott nincs 200 milliárd forint… ez értékválasztás kérdése. Meg akarja oldani a kormány, vagy nem akarja megoldani a kormány? Ha nem akarja, akkor mindnyájan mentek a levesbe. De ti is!” – vélekedett a szocialisták országgyűlési képviselője, Korózs Lajos.
„Körültekintően kell végiggondolni, hogy a nyugdíjrendszert milyen mértékben szükséges átalakítani” – közölte a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Czomba Sándor megerősítette minisztere szavait is. Varga Mihály korábban az Origónak azt mondta: ha sikeres lenne a tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők.
„Abban a pillanatban, amikor az van, hogy több százezer ember kikerül a korhatár előtt a nyugdíjrendszerből és a nyugdíjkassza mértéke nem változik, hiszen ettől nem lesz több foglalkoztatott, és a felosztó-kirovó rendszer marad, akkor ez azt jelenti, hogy ugyanazt a tortát kell osztani. Ez pedig nyilvánvalóan ilyen kockázatokkal is járhat” – így a munkaerő-piaci államtitkár.
A költségvetést befolyásoló kérdésekben nem lehet népszavazást tartani. Márpedig lényegében a nyugdíjrendszer is ebbe a körbe tartozik. Az alkotmányjogász azt mondja: ha az Alkotmánybíróság asztalára kerül a kérdés, akár el is bukhat a tervezett referendum. „Választási ügyekben bizonyos soron kívüliség keretében dönt az AB, ha elé kerül ez az ügy. És ha és amennyiben megsemmisíti a Kúria döntését, akkor ez megakasztja a népszavazási kezdeményezést, tehát hiába indult el az aláírásgyűjtés, a taláros testület döntése folytán akár okafogyottá is válhat” – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
Becslések szerint a nyugdíjszabályok módosítása akár 200 milliárd forintos kiadást is jelenthetne a költségvetésnek, mivel már az első évben 150 ezer férfi lenne rá jogosult.
