Dalolva dobta be a mindennapos éneklés bevezetésének ötletét a héten az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán azt mondta, plusz órákat ez nem jelent majd a diákoknak. A tárca kulturális államtitkára szerint ki kell használni az egész napos iskola rendszerét. „Én azt gondolom, hogy egy védett sáv az ebéd körüli zónában vagy a délutáni időkeretben is elegendő lehet ahhoz, hogy ott egy kicsikét a testneveléssel, a mozgással együtt az éneklés és a művészettel való találkozás is beleférjen minden napba” – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.
A szakmai részletek kidolgozásáért a többi közt a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége felel. „Egybehangzóan azt kérték tőlünk, hogy 2 év múlva, 2017-ben lesz Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója, és hogy jó lenne, hogy ha addigra minden gyerek életének része lenne a mindennapos zenélés és éneklés. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez minél hamarabb el tudjon indulni” – fogalmazott Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, a szövetség elnöke.
A szakma képviselői szerint a zene és az éneklés erősíti a közösségi összetartozás érzését is. „Ebben a mai világban, ahol mi magunk is – és hát akkor még azok a fiatalok, akik kicsit el vannak engedve, nehezen állnak össze egy ilyen feladatra, hiszen idegen, ismeretlen, furcsa, húzzák-vonják a vállukat, de hogyha ez okosan és értelmesen, szépen lassan adagolva, nem kényszerként rákényszerülve, akkor miért ne?” – tette fel a kérdést Mihályi Gábor művészeti vezető, Magyar Állami Népi Együttes.
A pedagógusok szakszervezete viszont úgy véli, a gyerekek parancsszóra nem fakadnak majd dalra. „Egy kórusmozgalmat nem így kell elindítani. Azzal együtt – természetesen – lehet fejleszteni az iskolai kórusok mozgalmát, ahhoz azért megfelelő óraszámok és megfelelő szaktanárok is kellenek” – nyilatkozta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Azt ugyanakkor Galló Istvánné is elismerte, hogy a közös éneklés nevelőereje, közösségformáló hatása vitathatatlan.
