2013-ban még a miniszterelnök felesége fogadta a devizahiteleseket hegyvidéki házuk előtt, egy évvel később azonban a bíróság megtiltotta a demonstrációkat a környéken, arra hivatkozva, hogy sérülnek a Cinege utcában lakók jogai. Az érdekvédők egy 2014 decemberére tervezett megmozdulás miatt fordultak Alkotmánybírósághoz.
A testület kedden ismertette döntését az ügyben, azt állapította meg, hogy jogszerű volt, hogy nem engedélyezték a tüntetést Orbán Viktor háza előtt.
„Az alaptörvény római 6. cikk 1. bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fönn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem szabályozta a magánszférához való alapjog és a gyülekezéshez való alapjog kollíziója esetén a kollízió feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46622/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó alkotmányjogi panaszt elutasítja” – jelentette ki Sulyok Tamás, az Ab elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese.
Stumpf István különvéleményt fogalmazott meg. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere úgy látja: a bírósági ítéletet meg kellett volna semmisíteni.
„A rendezvényt egyes helyszíneken nem tiltják meg, az nem teszi arányossá, más helyszínen a megtiltását, két budai helyszín, továbbá a Kúria épülete elé tervezett rendezvény megtiltása az előbbiek miatt alaptalan. Ebből következően a határozatnak meg kellett volna állapítania a vizsgált döntés alaptörvény-ellenességét” – vélekedett Stumpf István.
Az Alkotmánybíróság döntésében mulasztásos alkotmánysértést is megállapított, szerintük ugyanis ütközik a gyülekezési jog gyakorlása és a magánélet védelme. Az ellentmondást a Parlamentnek kellene feloldani.
Az igazságügyi és a belügyminiszter közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy eleget tesznek az Ab határozatának.
„Figyelembe kell venni az strasbourgi Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatát is. Czine Ágnes párhuzamos indokolásában külön felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési jog megújítása rendkívüli körültekintést igényel, így meg kívánjuk hallgatni a jogalkalmazók véleményét és dialógust kívánunk folytatni ötpárti egyeztetés formájában a parlamenti pártok képviselőivel” – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Pintér Sándor szerint az alapjogok ütközését úgy kell módosítani, hogy a demonstrálók is elégedettek legyenek és a rendőrség is fenn tudja tartani a közrendet.
„A Belügyminisztérium oda fog figyelni, hogy megkönnyítse az elbíráló rendőrök munkáját, és ezeket az alapjogi ütközéseket törvényben próbálja meg szabályozni. Itt nemzetközi tapasztalatokat fogunk igénybe venni, az otthon védelme érdekében” – hangsúlyozta a belügyminiszter.
Az új törvényjavaslatot a két tárca közösen dolgozza majd ki. A helyzetet az év végéig kell rendeznie az Országgyűlésnek.
