Repülőtér, erőmű, Parlament – az első kettő a lakosság ellátása, az Országház pedig az állam működése szempontjából számít kiemelten fontos létesítménynek. Az ilyen létesítmények védelmének, illetve üzemeltetésének műszaki adatait titkosítaná harminc évre a belügyminiszter a rendőrségi törvény módosításával.
„Bizonyos nemzetbiztonsági szempontból és biztonsági szempontból érzékeny adatokat védendő objektumokról nem fogunk kiadni: statikai terveket, a létesítmények védelmével kapcsolatos műszaki adatokat. Azt, hogy mennyibe kerül, biztos ki fogjuk adni, már csak azért is, mert megjelenik a költségvetésben” – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.
Kiemelten fontos létesítmény lett a budai Várban álló karmelita kolostor is, oda költözik ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök hivatala.
A Gyurcsány-párt alelnöke szerint Pintér Sándor a költözés költségeit igyekszik elrejteni a nyilvánosság elől. „Orbán Várba költözésének titkosítása a kormányzati korrupció nyílt beismerését jelenti. A Demokratikus Koalíció szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy mire költik a pénzüket, és ezért felszólítjuk a kormányt, tegye teljesen nyilvánossá a luxusköltözés részleteit. Ha ez nem történik meg, akkor a DK szerint Orbánnak egyenesen a várbörtönbe kell beköltöznie” – reagált Varju László.
A szocialisták tisztességtelennek tartják, hogy a titkosítás menet közben tenne értelmetlenné adatigénylési pereket. „Tényállítás az, hogy a törvény elfogadása után – bármilyen példával kapcsolatban, amelyet a magyar sajtó felhozott: akár a miniszterelnök költözésével, akár a vasút, akár a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban – közérdekűadat-igényléssel nem lehet hozzájutni az adatokhoz, ezeket nem lehet majd perelni” – mondta Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.
Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a javaslat nem sért alaptörvényt. „A védett személyek adatai, a védett objektumok műszaki adatai esetében természetes, hogy a terrortámadások elkerülése érdekében, bűncselekmény elkerülése érdekében ne legyenek nyilvánosak, hiszen az megkönnyíthetné ezeket a cselekményeket. Ez nem jelenti azt, hogy más adatok, például a beruházás költségei, elzárhatók legyenek ezzel az indokkal” – fogalmazott Péterfalvi Attila.
A karmelita kolostor átépítése sajtóhírek szerint körülbelül húszmilliárd forintot emészt fel, az épületből kiköltöztetett Nemzeti Táncszínház elhelyezésére pedig további hárommilliárd forintot költ a kormány.
