2006 ősze óta nem volt a fővárosban annyi tüntetés, mint az elmúlt két hétben. A hivatalos demonstrációk után rendre spontán megmozdulásokat tartanak a zömében húszas éveikben járó fiatalok. A tüntetéshullám nyomán megugrott a Társaság a Szabadságjogokért szervezethez érkező jogsegélyek száma is, amelyek a gyülekezési jogot érintik.
„Van egy általános alkotmányos elv, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen érvényesíti. Hogy mindaddig, amíg békés a rendezvény, és a résztvevőknek a magatartása nem irányul erőszak elkövetésére, addig a hatóságoknak, a rendőrségnek messzemenő toleranciát kell tanúsítani, úgyhogy pusztán azért, mert nincs bejelentve, pusztán azért, mert egy útvonalon blokkolják a közlekedést, ezért nem lehet feloszlatni” – mondta el a szervezet gyülekezési jogi programvezetője, Hegyi Szabolcs.
A demonstrálók többször az Oktogonnál kezdtek éjszakába nyúló spontán népünnepélyt, amivel teljesen lezárták a forgalmas csomópontot. A szociálpszichológus ezt a csoporthatással magyarázza.
„A tömeg önmagában nem agresszívabb, mint az egyének a tömegben. Nem veszítjük el az egyéniségünket. Ami viszont történik, hogy sokkal erősebben átvesszük a csoport viselkedési normáit, sokkal többet hajlandók vagyunk tenni egy ügyért. Ez lehet valami nagyobb áldozatvállalás, lehet akár sokkal nemesebb viselkedésmód, amire egyénileg képesek lennék, de lehet, hogy valóban magával sodor a tömeg valamilyen szélsőségesebb, agresszívabb megnyilvánulásba” – véli Kende Anna szociálpszichológus.
A Hír TV által megkérdezett politikai elemző szerint: a mostani tiltakozások nem képesek az internetadóhoz vagy a vasárnapi zárva tartáshoz hasonló, társadalmi csoportokon és szavazótáborokon átívelő mozgalmat létrehozni.
„Ami ma érdekes ezekben a tüntetésekben, hogy karneváli hangulatot öltenek. A 2010 utáni tiltakozásokhoz képest új elem az, hogy elfoglalnak tereket, utcákat kereszteződéseket úgy, hogy annak végeredményben célja vagy hatékony politikai cselekvés következménye nemigen van. Ezt úgy nevezi a szakirodalom, hogy nem törekednek a képviseletre. Nem törekednek a többség maguk mögé állítására a tiltakozások, hanem lényegében a teret csak elfoglalják, de nem akarják megtartani” – mondta Böcskei Balázs.
Az elemző hozzátette, a kormányra mindaddig nem veszélyesek ezek a tüntetések, amíg a demonstrációknak nincs konkrét politikai céljuk.
