Megtelt hívekkel az esztergomi bazilika a húsvétvasárnapi szentmise idejére. Erdő Péter prédikációjában a húsvétot a szabadság ünnepének nevezte. A bíboros azt mondta: az emberi méltóság a szabadság valódi alapja. Azt is hozzátette: Krisztus feltámadásával az emberiségnek mutatott példát.
„Krisztus feltámadásával megmutatta, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy mi is sokkal többet érünk, mint amire gyakran magunkat becsüljük. Megmutatta, hogy az igazi szabadság alapja az ember méltósága, nem a pillanatnyi szeszély, nem az, hogy valaki lobbizik az érdekeiért valamilyen testületben, hanem hogy Isten képmásai vagyunk a gondolkodás és a szabadság képességével megáldva” – fogalmazott a bíboros.
Az ünnep lényege, hogy valami történik velünk, hangoztatta igehirdetésében Gáncs Péter. Az evangélikus püspök szerint hogy megváltozzon az életünk, ahhoz személyes találkozásra van szükségünk a föltámadt Jézussal.
„Mindenki tudja, hogy nem attól ünnep az ünnep, hogy többet ehetünk-ihatunk, vagy több időnk van, hogy találkozzunk a szeretteinkkel. Mindez nagyon fontos ajándékai az ünnepnek. De az ünnep lényege az, hogy valami történt, és valami történhet ma is, és ami történt, és ami megtörténhet ma is, az értünk történik, az velünk történik, az bennünk történhet meg” – emelte ki a püspök.
A húsvét az üdvösség ígérete, ezt már a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke mondta ünnepi istentiszteletén. Húsvétkor azt ünnepeljük, hogy megnyílik az örökkévalóság, hangoztatta Bogárdi Szabó István.
„Jézus él! Ő az oka, ő a forrása az örök üdvösségnek, a szabadulásnak, a gyógyulásnak, a helyreállításnak, az Istenhez való hazaérkezésnek. Ez húsvét, ez a mi nagy ünnepünk, ennek a beteljesedését ünnepeljük, magasztaljuk, és reméljük, magunkra nézve is ez húsvét az üdvösség ígérete” – szónokolt a lelkész.
A kereszténység a húsvétot tartja a legnagyobb egyházi ünnepének. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap támadt fel.
