
Még a második Orbán-kormány állapodott meg a bankszövetséggel a devizahiteleseket segítő árfolyamgátról. A svájci frankban felvett hiteleket 180, az euróhiteleket 250 forintos árfolyamon törleszthették az adósok. Az árfolyam-különbözet tőkerésze nem tűnt el, hanem egy gyűjtőszámlán halmozódott. A törlesztőrészletek maximum 15 százalékkal nőhetnek, ha e fölé menne a havi fizetnivaló, akkor a futamidő tolódik ki.
„A két évvel ezelőtti forintosításnál és banki elszámolásnál nagyon sok embernél nagy jóváírás érkezett a gyűjtőszámlára, ami akár teljes egészében megszűnt. Az átlagos törlesztőrészlet 50 ezer forint körül lehet, tehát aki az 50 ezret tudta eddig fizetni, annak az 57 ezer forint szerintem kigazdálkodható lesz. Nem számítok se tömeges bedőlésre, se problémákra a hitelekkel” – mondta Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértője.
Varró Iván 2005-ben vett fel kilencmillió forintos hitelt, egy 68 négyzetméteres panellakást vásároltak belőle Budapest egyik külső kerületében. Bár ő nem svájcifrank-, hanem euróhitelt vett fel, a megugrott törlesztő őt is padlóra küldte. Öt éve ezért belépett az árfolyamgátba.
„Ötezer forinttal lett kevesebb. A 130-ból 125 ezer lett, ez gyakorlatilag nem oszt, nem szoroz semmit. Vártunk még egy hónapot, hátha csak az átfutással lesz a gond, de a következő hónapban is ugyanannyi volt. Akkor eldöntöttük, hogy abbahagyjuk a kölcsön fizetését” – mesélte Varró Iván.
A szerződést csak évekkel később mondta fel a bank. A helyzet pedig azóta sem lett jobb. „Végrehajtás alatt vagyunk, egyelőre a fizetésünk 33 százalékát, a feleségemét és az enyémet is vonja a végrehajtó. A törvényszéken május 10-én lesz döntés arról, hogy jogszerű volt-e a végrehajtás, avagy nem” – tette hozzá Varró Iván. Ő a nem fizetők táborát gyarapítja.
„Körülbelül 72-80 ezer adós volt még olyan helyzetben, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2016. márciusi ajánlásának megfelelően meg kellett keresnie a banknak, mivel 30 napon túli késedelemben volt, illetve a bank adott esetben már felmondta a szerződését” – mondta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.
A 70-80 ezres szám csalóka, sokan ugyanis már kikerültek a bankszektor látóköréből, mivel a pénzintézetek az utóbbi időben jókora mennyiségű követelést eladtak. A csehországi székhelyű APS Holding két partnerével vásárolta meg az UniCredit 42,7 milliárdos nem teljesítő jelzáloghitel-állományát. „Ez 7000-8000 otthont, lakást, házat takar, mert ingatlanfedezetűek, és egy évben 7000-8000-et építünk. Egy cseh fiatalember egy döntéssel felvásárol annyi lakást Magyarországon, mint amennyit ez a nemzet egy év alatt össze tud hozni. És miért tudta ez a cseh fiatalembert ezt összehozni? Mert a cseheknél nem volt devizahitelezés” – mondta Varga István közgazdász.
A svéd székhelyű Intrum Justitia az Erste Banktól vásárolt be. Ennek pontos mértéke nem ismeretes, a Világgazdaság azonban százmilliárdos nagyságrendűre becsüli.














