A nagyrészt cigányok lakta, Baranya megyei Cserdi polgármestere 2013-ban tett szert országos ismertségre, elsősorban arról, hogy a korábban rossz hírű faluban lényegében megszűnt a bűnözés, és elindult egy sikeres szövetkezeti gazdaság. Szintén az ő nevéhez fűződik az, hogy az iskolai osztályokat bűnmegelőzési céllal tanulmányútra vitték fegyintézetekbe és a fiatalkorúak börtönébe – ennek a célja az volt, hogy szembesüljenek a bűnözés következményeivel és azzal, nem is olyan menő dolog börtönbe kerülni.
Bogdán László március–áprilisban az Egyesült Államokban járt, New Yorkban felszólalt egy, a nők helyzetéről, feminizmusról szóló konferencián is. Itt a magyarországi roma nők helyzetéről beszélt, úgy fogalmazott, hogy „a cigány nők legnagyobb ellensége a cigány macsó férfivilág”.
Jól jönne egy női miniszterelnök
A polgármester a Hír TV online-nak elmondta, a konferencián csupa pozitív visszajelzést kapott, a beszédét nagy taps fogadta. Itthon azonban kritikát is kapott, a 168 Órában megjelent publicisztikában „öncélú bűnbakképzésnek” és „áldozathibáztatónak” nevezték a mondanivalóját. Bogdán László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „amit a 168 órás cikk szerzője csak tanult, hallott, abban ő benne élt egész életében”. Mint mondta, az előadáson szerinte semmi elfogadhatatlan dolgot nem állított, és ezt az ott lévő nemzetközi közösség sem gondolta másképp.
Hozzátette: a konferencián nemcsak a cigány nők, hanem általában a Magyarországon élő nők helyzetéről is beszélt. Elmondta, szerinte az egész társadalomban vannak problémák ezen a téren. Ebből a szempontból, úgy látja, morális válság van Magyarországon, amiből például egy női miniszterelnök mutathatna kiutat.
„40 éves cigány asszonyok már a halálon gondolkodnak”
Kérdésünkre Bogdán László megismételte a konferencián is elmondottakat: a cigány nők problémái egy nagyobb problémakör részei, hiszen őket is érintik a cigányság egészét érintő problémák, mint a szegénység, az iskolázatlanság, a jövőkép-nélküliség. Ehhez jönnek még hozzá egyes, hagyományoknak nevezett szokások, amit gyakran a cigány férfiak várnak el, mint a korai házasság és gyerekvállalás. „Saját tapasztalat, hogy egyes családok már 12 évesen férjhez adják a lányaikat, akik 13-14 évesen már szülnek. 40 éves cigány asszonyok már a halálon gondolkodnak. Ez nem kulturális szokás, ez őrültség” – fogalmazott. Szerinte az ilyen, a férfiaktól jövő kényszerek és a nőkkel szembeni kettős mérce, „macsóság” általános jelenség a magyarországi cigányság körében, amit sürgősen meg kell oldani, ha nem akarunk súlyosabb társadalmi feszültségeket.
Bogdán László beszélt arról is, hogy sok pozitív példát látott az Egyesült Államokban, amiket hazánkban is meg lehetne honosítani. „A feketék integrációja magyar szemmel nagyon pozitív példa, szinte minden területen lehet látni feketéket is dolgozni. Fontos lenne, ha Magyarországon a cigányok is jelen lennének az élet minden területén, mindenféle munkakörben” – mondta. Szerinte fontos lenne érdekeltté tenni a magyarországi munkaadókat abban, hogy cigányokat is felvegyenek, például adókedvezmények segítségével. Az is megoldás lenne, tette hozzá, ha anonim felvételiket vezetnének be a munkahelyeken, mivel így ki lehetne küszöbölni a diszkriminációt.
Részben erről szól Cserdi két, a közelmúltban indított programja is: az egyik kiemelkedő roma nők történeteit gyűjti össze, akik vállalkozóként, a tudományos életben vagy más területen értek el kimagasló eredményt. Példaként említette Várnai Annát, a Kóstolda Lakásétterem alapítóját, ahol roma ételeket lehet kipróbálni. „Az előítéletek ellen alig van jobb módszer, az étel mindenki számára közös pont” – mondta.
Példaképek Farkas Flórián és a közmunka helyett
A következő program viszont már, ahogy fogalmazott, „a mezítlábas cigány nőkért indul majd”. Vagyis nemcsak a kivételes eredményeket elérő cigány nőket mutatja be, hanem olyanokat is, akik a hétköznapi életben mutatnak jó példát. „Fontos, hogy a cigányok jelen legyenek mindenféle területen, munkakörükben, ne csak közmunkában. Ehhez mutatunk példaképeket” – mondta.
Bogdán László szerint egyébként az elmúlt években nem történt komolyabb javulás a cigányság helyzetében és az együttélésben. Mint mondta, vannak olyan tárcák, amelyek tiszteletre méltó módon dolgoznak, (példaként említette Novák Katalin családügyi államtitkárságát és Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt), valamint hasznos, főleg EU-s programok. De szerinte „alapvetően langyos víz a cigánykérdés kezelése”, tessék-lássék módon teszik. „A közmunka csak ideig-óráig jó csak. Önmagában csak befőtté teszi a közmunkásokat, ami idő után megbuggyan: tartósítja a szegénységet és az azzal járó problémákat” – mondta. Kritizálta a cigány vezetést is, köztük az Országos Roma Önkormányzatot vezető Farkas Flóriánt. Szerinte félő, hogy az ORÖ-ügy miatt velük mossák össze az egész cigányságot. „Jelenleg csak a migránsok kevésbé elfogadottak nálunk” – utalt egy tavalyi, a társadalmi előítéleteket mérő felmérésre.
A polgármester hangsúlyozta, hogy Cserdi nem kap több támogatást, mint más települések, azaz a felzárkóztatás nem csak a pénzen múlik. A közeljövőben ennek ellenére folytatni fogják eddigi programjaikat, és újak is indulnak. „Tréning indul a cserdi gyerekeknek az Emmibe beadott pályázat alapján, és folytatódnak a jótékonysági akcióik, például a cserdi gazdaságban megtermelt élelmiszer osztása az ország más részein” – mondta. Emellett országszerte előadás-sorozatot indít el általános iskolásoknak.
