Tovább vizsgálják a letelepedési bizniszt

Teljes bukás lehet a március végével felfüggesztett letelepedési kötvényprogram – számolt utána a Magyar Nemzet. Miközben a forgalmazásra engedélyt kapott nyolc cég bevétele a 120 milliárd forintot közelítheti meg, a magyar állam – csak a kamatok miatt – közel kétmilliárd forintot bukott az elmúlt négy évben, és ebben még nincsenek benne a bevándorlási hivatal és a titkosszolgálatok megnövekedett munkaköltségei. A Rogán Antal-féle papírokat vizsgáló ellenzéki bizottság arra jutott: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát is felveti a letelepedési kötvény.

  • 2017. május 02., kedd 19:44
Vágólapra másolva!

A letelepedési kötvénybiznisz az évtized korrupciós és politikai botránya – hangzott el az ellenzéki képviselők által felállított árnyékbizottság ülésén. A testület szakértőket kért fel a konstrukció jogi és gazdasági hatásainak vizsgálatára. Kiderült: akár pénzmozgás nélkül is lehetett letelepedési kötvényhez jutni.

Az árnyékbizottság közgazdász szakértője, Varga István kifejtette, miután az értékpapírok fedezeti jelleggel bírnak, „ebből következően gond nélkül lehet ezt úgy finanszírozni, hogy nem kell hozzá ténylegesen pénz”. A forgalmazó cégek kijelölésével a Rogán Antal-féle papírok értékesítése a versenyre és a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat is megsértette – állapították meg a szakértők, akik szerint ráadásul a konstrukció alapvetése volt, hogy a közvetítő cégek és az azokat segítő ügyvédi irodák mindenképpen jól járjanak.

Varga-Damm Andrea, az árnyékbizottság ügyvéd szakértője elmondta, a közvetítő cégek hatvanezer euróval gazdagodtak ügyletenként. „Plusz amiről még nem beszéltünk, hogy a magyar állam jutalékot is fizet nekik, merthogy a kötvényt közvetítették, elképesztő, és még ott van a diszkontár és a névérték közti különbség. Tehát három jogcímen van a közvetítő cégeknek bevétele” – vélte a szakértő.

A letelepedési kötvényeket vizsgáló árnyékbizottság folytatja munkáját. Lukács László György, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a bizottság azt az összegzést fogadta el, és azt a jövőben fontos cselekvési tervet tűzte ki maga elé, hogy meg kell keresni azokat a szervezeteket, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a leleplezésére, felgöngyölítésére, felderítésére hivatottak. „Meg kell keresni, hogy azok az ügyvédi irodák, piaci szereplők, akik részt vettek a letelepedési államkötvénybizniszben, azokat vizsgálták-e, érkezett-e hozzájuk bejelentés a pénzmosás gyanújával kapcsolatosan.”

A bizottság a Magyar Ügyvédi Kamarától és a Magyar Nemzeti Banktól kér adatokat a további vizsgálatokhoz. Demeter Márta független képviselő szerint a kötvénybiznisz részleteiről az Országgyűlés költségvetési bizottságában az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját is meg kellene hallgatni. A politikus azonban ezt hiába indítványozta, a testület kormánypárti tagjai elutasították a felvetést.