Juhász: A Fidesz-kormány rosszabb, mint a kommunizmus volt

– Elérte, jogerős – Rogán Antal bűnöző, aki bűnözőkkel üzletel. Elégedett?
– Igen, és ki is kell mondani, Rogán Antal egy bűnöző. Fogalmazzunk úgy, hogy ez eddig is köztudomású tény volt, de fontos, hogy ezt bíróság is megerősítette.

– Nem sokan számítottak rá, hogy ez lesz a végkifejlet.
– A bíróság végigvette a tényeket, és azok alapján döntött, evidens volt az ítélet. Ha nem így döntöttek volna, akkor elmentünk volna Strasbourgig, ahol biztosan nyerünk.

– És mit lép most Rogán Antal?
– Viccelek persze, de bízom benne, hogy magától a börtönbe vonul.

– A rendőrségen már biztosan járt, legalábbis a Jobbik úgy tudja, hogy április másodikán az ORFK-székházban figyelte a CEU-tüntetést.
– Sajnos nem azért ment oda, hogy feladja magát. Inkább félő, hogy valamilyen módon befolyásolni próbálta a rendőrség munkáját és hozzáállását a tüntetőkkel szemben. Mivel semmilyen olyan atrocitás nem történt, ami átfordítható lett volna a politikába – hiszen békés tüntetés volt, ami a tanszabadság védelméről szólt –, így valószínűleg fölöslegesen töltött ott 8-9 órát. Legalábbis ezt lehet feltételezni, de ugye nem tudni, hogy miért volt bent.

– Ha visszaemlékszünk 2006-ra, akkor pont a Fidesz emelte fel a hangját, amikor felmerült, hogy Gyurcsány Ferenc kapcsolatot tartott a rendőri vezetőkkel. Hiányos a kormánypárt emlékezete?
– Vicces, hogy Orbán Viktor pont ugyanazt csinálja, amiket korábban kifogásoltak. Ő maga is kézzel irányítja a rendőrséget: például felszólította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy Zagyva György Gyula ügyében járjon el. Holott ezt hivatalból meg kellene tennie a rendőrségnek, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Amennyiben pedig nem, akkor egy miniszter utasítására sem lehet komolyabb figyelmet fordítani rá.

– Ön szerint ez általános dolog?
– Orbán politikája arról szól, hogy mindent egy személyben irányít, császárként tetszeleg a tükör előtt, nem demokratikus a hozzáállása. És ez számos más dologban is tetten érhető. Zagyva ügye csak egy apró szegmens ahhoz képest, hogy miként hoznak törvényeket a korrupció védelme érdekében, vagy nyúlnak le teljes iparágakat. Soha nem a szakértelem, az ország jobbítása a cél, hanem a politikai érdekeknek megfelelően cselekednek – Orbán pedig egy személyben dönt mindenről. Egyébként ez rosszabb, mint a kommunizmus volt, ott 14 fős volt a legfelsőbb testület, ahol a politikai döntéseket meghozták, ez ma egy személyben a kormányfő.

– Hogyan kellene változtatni?
– Kormányváltással.

– Erre lát esélyt?
– Az andorrai focimeccs előtt Török Gábor írta, hogy „az ellenzék nyerhet, elvben Andorra is nyerhet”. Szóval persze, az ellenzék is nyerhet, ahogy Andorra legyőzte a magyarokat.

– Az andorrai csapat legalább szervezett volt, itthon például az MSZP és a DK között megakadni látszik a szervezkedés.
– A választásig látok esélyt arra, hogy az ellenzék is szervezett legyen. Nem az MSZP és a DK fogja eldönteni a választásokat, hanem az általam csak „új pólusnak” nevezett, 2010 előtti világot is megtagadó politikai közösség. Ez ma több pártban is jelen van, meggyőződésem, hogy ha ezek együttműködnek, akkor megszólítható az ellenzék többi tagja is, mert egy legalább akkora erő képződik velük szemben, és ezzel legyőzhető a Fidesz is.

– Mégiscsak a két említett párt nagyjából 20 százléknyi szavazót összpontosít.
– Ma még! Ugyanis nincs alternatíva az ellenzéki félen, csak a régi elit pártjai azok, amelyeket afféle lendkerékeffektusban visz a lendület, mert egyszerűen nem koptak még ki a szavazóik, illetve nem látnak erős politikai alternatívát. A többi ellenzéki pártnak most lehetősége van arra, hogy ilyet mutasson fel.

– Az alternatíva meghozhatja a választási sikert?
– Jósolni nagyon nehéz egy politikusnak, nem erre szerződtünk. Azt tudom elmondani, hogy én min dolgozom: azon, hogy az Együtt által képviselt világ minél nagyobb súlyban valósuljon meg. Ez egy teljes mértékben liberális, nyitott társadalom, amely a demokráciát és a jogállamot, illetve a szakértők és a társadalom bevonását tekinti alapjának. Az Együtt politikája egyértelműen ez, és vannak a többi, 2010 utáni világot reprezentáló pártok, amelyek lehet, hogy nem mindenben értenek velünk egyet. De az alapokban: a jogállam, az oktatás és az egészségügy helyreállításában, a korrupció megfékezésében és számos kérdésben, a gazdasági urambátyám viszony felszámolásában egyetértünk. Ez összeköti a szóban forgó pártokat, és a folyamat alkotja egy következő kormány feladatainak 90 százalékát. A politikai racionalitást kell majd alapul venni, ha a választási előkészületek eljutnak abba a szakaszba, hogy ki milyen listát akar indítani.

– Nyílt társadalom? Akkor ez is valami Soros-féle ármánykodás?
– Ez egy ideológia, amely arról szól, hogy a civileknek minél nagyobb beleszólása legyen az életük alakításába. Ebben tudok azonosulni Soros Györggyel, és nem zavar, hogy a kifejezés áthallásos a Nyílt Társadalom Alapítvány miatt. Soros Györggyel soha életemben semmilyen kapcsolatban nem voltam, de innen is üzenném, hogy szeretnék lenni!

– Lepaktálna a kormány démonával?
– Nagyon fontos a humánum, amit Soros György képvisel. De a kérdés alól sem szeretnék kibújni, az ilyen értékekért való küzdelemhez pénzre van szükség, ami az ellenzéknek nincs, ámde Soros Györgynek van. Ő egy magyar ember, aki Magyarország sorsáért aggódik, jó lenne adott esetben együttműködni vele – még ha adott esetben nem is örülne ennek a nyilatkozatnak.

– És a kormányváltásra milyen technikai megoldásokban gondolkodnak? Külön, vagy közös lista?
– Egy új pólus képzésében hiszek, azon pártoknak, akik mind civil alapokról indulva, az MSZP–Fidesz-féle, 2010 előtti paktumos politikát elutasítva szerveződtek. Az LMP ugye már 2010-ben ez alapján indult, a Milla, a Szolidaritás és az Együtt – illetve a szakadás okán a PM is – 2014-ben szállt be ebbe a térbe, és ugye most a Momentum jelent meg hasonló akarattal. Ezeknek a pártoknak közösen kell elindulnia 2018-ban.

– Karácsony Gergely már be is jelentkezett kormányfőjelöltnek.
– Ő a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének jelentkezett be, és nemrégiben nyilatkozott arról, hogy ő is támogatja a javaslatomat. Ami miatt egyébként meg is kaptam a magamét a pártvezetőktől, holott én nem ajánlatot küldtem nekik, hanem a választóknak küldtem üzenetet arról, hogy mit tartok én, mint pártvezető megoldásnak. Az Együtt nyitott arra, hogy a saját politikai érdekeit háttérbe szorítsa az ország érdekében, erről szólt az ominózus nyilatkozat, Karácsony Gergely pedig jelezte, hogy ő és a pártja nyitottak erre. Amennyiben nem valósul meg az elképzelésem, akkor ő a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjeként vág neki a választásoknak. Ám Gergő is tisztában van vele, hogy ha létrejönne ez a pólus, akkor nem evidensen ő lenne a kormányfőjelölt, hanem meg kell majd mérettetnie magát, és adott esetben nem ő lesz a jelölt.

– Ha már üzenetek és tárgyalások: Botka László korábban azt ígérte, minden ellenzéki párttal leül beszélni a programjáról, terveiről. Önöknél járt?
– Pár hónapja, amikor bejelentette, hogy miniszterelnöki ambíciói vannak, akkor telekürtölte ezzel a sajtót. Az Együttnél egy időpont-egyeztetésig jutott, és ezt is az előtte nap technikai okokra hivatkozva lemondta. Azt mondta, majd jelentkezik, hát azóta várjuk.

– Egyáltalán nem keresték meg önöket?
– Nem, de ez igazából nem is baj. Külön politikát kell folytatni a 2010 előtti világgal. Majd a választásokon a különféle listák felállításánál azt tartanám fontosnak, hogy két lista legyen: régi és az új pártoknak külön-külön. És ez a kettő helyben koordinálná a jelöltjeit. A Fideszt akkor lehet legyőzni, ha a körzetekben egy darab, jó ellenzéki jelölt van a megfelelő elfogadottsággal, beágyazottsággal. Ezt kell mindenkinek szem előtt tartani, aki pártpolitikával foglalkozik, és a választáson indulni akar.

– A jelöltállításban az előválasztás is segíthetett volna.
– Így van, én ezt még nem tartom egy elveszett ügynek. Ha létrejönne a pólus, akkor sok helyen több pártnak is lesznek értelmezhető, jó jelöltjei. El tudom képzelni, hogy ilyen helyzetekben előválasztás alapján kerüljön ki a legjobb jelölt.

– Csak a 2010 utáni pártok részvételével?
– Nem teljesen, szükség van az MSZP-re és a DK-ra, hiszen vannak szavazóik. Én azt mondom, hogy olyan politikával, amit ők jelenleg folytatnak, nem lehet megnyerni a választást. Szükség van a 2010 után szervezett pártokra, de nem lehet egybemosni a kettőt, közös listát éppen ezért nem tudok elképzelni, ugyanakkor a fő kritérium, hogy egy jelölt legyen a Fidesszel szemben. Ebben együtt kell tudni működni minden pártnak.

– Közeleg a véghajrá, a kampánytervezéssel hogy áll az Együtt?
– Múlt héten mutattuk be a 106 jelöltünket, fel vagyunk készülve arra, hogy adott esetben akár önállóan is induljunk. Hétvégén lesz az országos politikai tanács ülése, ahol az alapvető programpontok már szóba kerülnek. Komplett programmal ősszel jelentkezünk. Bár meggyőződésem, hogy akkor is bejutnánk a parlamentbe, ha végül az Együtt egyedül indulna el. De ismétlem: ma minden pártvezetőnek tudomásul kell vennie, hogy van egy fölöttes cél, hiszen nem arányos a választási rendszer. A Fidesz által kitalált rendszerben nem állhatnak a felszabdalt ellenzéknek a jelöltjei a kormánypárti jelöltekkel szemben. Ebből következően túl kell emelkedni a pártérdekeken.

– Gulyás Márton pont ennek a megváltoztatásán munkálkodik. Az ő szerveződésével milyen a viszony?
– Szükséges egy arányos választási rendszer kialakítása, ezzel egyetértünk. A problémám egyedül az, és ezt Gulyás Mártonnak is jeleztem, hogy nem látom azt, miként lehetne elérni a változást. Ugyanis eszközhiányban szenved az ellenzék, a Fidesz olyan szinten betonozta be magát a független intézményekbe, hogy gyakorlatilag nem lehet rájuk olyan erővel nyomást gyakorolni, ami nálunk van. Közel kétharmaduk van az Országgyűlésben, és nem látom, hogyan lehetne átnyomni egy új, arányos rendszert 2018-ra. De megpróbálni ettől még meg kell, és mi ebben partnerek vagyunk.

– Adott esetben a Gulyás Márton által ígért polgári engedetlenséghez is csatlakoznak?
– Ha összeegyeztethető a mi józan, középutas politikánkkal, akkor igen. De erre előre nem lehet válaszolni, mert függ például a kritikus tömeg méretétől és attól, hogy az ellenzéki pártok mekkora mértékben támogatják ezt. Drukkolok Gulyás Mártonnak, hogy össze tudja szervezni ezt a közösséget, és hiszem, hogy ő jót akar ennek az országnak.

– A tömegben van igény a megújulásra?
– Biztos vagyok benne, de ne csontosítsuk ezt ki a választási rendszerre. Arra is nyilván van igény, hogy ne legyen 3,5 millió ember a létminimum alatt, vagy arra, hogy aki bérből-fizetésből él, az megéljen a pénzéből, és ne éhezzen, ne legyen kiszolgáltatva. Illetve a tömegekben megfogalmazódott az igény a demokratikus értékek visszaállítására: napi szinten is tapasztalják például, hogy miként működik az igazságszolgáltatás. Rengeteg olyan dolog van, ami az ellenzéki pártok közös ügye, és tömegigénnyel találkozik.