A saríát bíráló európai kezdeményezésen háborodott fel Hollik István
Össze akarja egyeztetni a saria-törvénykezést az európai jogrenddel az Európa Tanács, riogatott nemrég Hollik István. A tanács ülésén valójában egy, az iszlám törvénykezéssel keményen kritikus jelentést mutattak be, ami ráadásul a magyar kormány közeli barátait, Oroszországot és Azerbajdzsánt bírálta.
Hollik István KDNP-s képviselő kedden írt arról, hogy az Európa Tanácsban arról kell vitatkoznia, hogy „az iszlám saría jog és az európai jogrendszer hogyan illeszthető össze egymással”. Azt sugallta, hogy az uniós vezetőknek célja az, hogy valamilyen módon beépítsék a muszlim vallási törvénykezést az európai jogrendbe.
Valójában, ahogy az Átlátszó rámutatott, erről szó sincs. Érdemes először megjegyezni, hogy az Európa Tanács nem egy európai uniós szervezet, nem összekeverendő az EU egyik csúcsszervével, az Európai Tanáccsal. Utóbbi az EU-tagországok állam- és kormányfőiből és az Európai Bizottság elnökéből áll, míg az Európa Tanács egy laza, regionális együttműködési szervezet, amiben nemcsak uniós tagországok vesznek részt, hanem olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán és volt jugoszláv államok.
Azerbajdzsán és Törökország is aláírta a saríát méltató nyilatkozatot
Ebből egyébként sejthető, hogy kerülhetett szóba a saría – egyáltalán nem az EU-s országokba érkező migránsok miatt, hanem azért, mert a tanács három tagja, Albánia, Azerbajdzsán és Törökország korábban aláírt egy olyan egyezményt, amely a saríát az emberi jogok védelmének alapjaként írja le.
Az a napirendi pont, amin Hollik István felháborodott, erről az egyezményről, a kairói nyilatkozatról szól. Az alcíme magyarul: „Lehetnek-e tagjai a tanácsnak olyan államok, amelyek aláírták a kairói nyilatkozatot?” A kérdés 27, egyébként nagyrészt Hollik Istvánhoz hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó képviselő indítványára került be a napirendi pontok közé (az aláírói között vannak a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakcióhoz tartozó politikusok is). Nem tudni, Hollik István elolvasta-e párttársai kezdeményezését, de abban egyáltalán nem arról van szó, hogy az európai jogrendet össze kellene egyeztetni az iszlám joggal. Épp ellenkezőleg, a kezdeményezés benyújtói felháborodásuknak adnak hangot, hogy a saríát elfogadó államok is tagjai lehetnek az Európa Tanácsnak.
Strasbourg: Nem összeegyeztethető az európai jog és a saría
„Nehéz lenne valakinek a demokrácia és az emberi jogok iránti tiszteletéről beszélni akkor, ha a saríán alapuló rendszert támogat, amely egyértelműen ellentmond az egyezmény értékeinek, különösen a büntetőjog és a büntetőeljárás, a nők jogállására vonatkozó szabályok, valamint annak tekintetében, ahogyan az a magánélet és a közélet minden területén vallási elvek alapján avatkozik be” – olvasható a Hollik által kifogásolt indítvány. Ezt a szöveget az indítvány a strasbourgi emberi jogi bíróság 2003-as jelentéséből idézték, amelyet egy azóta feloszlott törökországi iszlamista párt, a Refah Partisi ügyében készítettek.
A kezdeményezés alapján készült jelentés konklúziója egyébként szintén az volt, hogy a saríán alapuló törvények nem biztosítanak az európai emberi jogi rendszer értékeivel és elveivel összehangolható jogvédelmet. A jelentés felhívta a figyelmet az iszlamizmussal flörtölő törökországi Erdogan-rendszer jogsértéseire, az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön, a moszkvai vezetés látszólagos engedélyével gyakorolt vallási terrorra, valamint a nagy-britanniai informális, úgynevezett saría-bíróságokra.
Azeri guruló dollárok
A jelentés tehát valójában keményen kritikus az iszlamista joggyakorlással, azt az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartja. Ráadásul a jelentésben két olyan országgal kapcsolatban kritizálja a muszlim törvénykezést, amelyeket az Orbán-kormány közeli szövetségeseként kezel: Oroszországot és Azerbajdzsánt.
Utóbbi miatt a jelentés időzítése is szerencsétlen a magyar kormány számára: a napokban került ki, hogy egy nemzetközi fekete számláról a saría-törvénykezést elismerő Azerbajdzsán számos európai politikusnak fizetett kenőpénzt. A pénzből Magyarországra is jutott, éppen a baltás gyilkosként ismert Ramil Safarov szabadon engedése idején. Az azeri számláról fideszes politikusok cégének is utaltak mintegy 27 millió forintot.
