Orbán nem árult el sok mindent a brüsszeli tárgyalásról
Kerülte a konkrétumokat Orbán Viktor, amikor a sajtó a Fidesz frakcióülése előtt a szerdai brüsszeli tárgyalásról kérdezte. A kormányfő arra sem adott egyértelmű választ, hogy a fokozódó nyomás miatt Magyarország belemegy-e az együttműködésbe az uniós ügyészséggel.
Megújuló orvosi rendelő Reformátuskovácsházán, korszerűsített iskola Jászberényben, csatornázás Budaörsön. Kormánypárti politikusok szívesen dicsekedtek ilyen-olyan fejlesztésekkel a választási kampányban. Arról többnyire szemérmesen hallgattak, hogy a beharangozott beruházásokhoz a sokat szidott Európai Unió adta a pénzt. Szó sincs kettős beszédről - bizonygatta akkor egy államtitkár, aki a harmadik Orbán-kormányban a kommunikációt vitte.
„Ellentmondás nincsen, ezek a pénzek járnak Magyarországnak és semmiképpen nem lehet ezt összekapcsolni akár a bevándorlás kérdésével, vagy bármilyen más olyan politikai kérdéssel, amelyben Magyarországnak megvannak a jogai, megvan a saját szuverenitása, hiszen Brüsszel azokban nem szólhat bele” – jelentette ki Tuzson Bence.
A kommunikációs államtitkár minden bizonnyal tévedett. Az Európai Bizottság elnöke szerdán olyan javaslattal állt elő, amely kőkemény politikai feltételhez kötné a jövőben az uniós támogatásokat.
„Javasoljuk, hogy erősebb legyen a kapocs az európai költségvetés és a jogállamiság között. A jogállamiság tiszteletben tartása nélkülözhetetlen előfeltétele a józan pénzügyi döntéseknek és a költségvetés hatékony végrehajtásának. Ezért javasoljuk egy új mechanizmus bevezetését, amely lehetővé teszi a költségvetés védelmét a jogállamisággal kapcsolatos kockázatoktól. Ez egy általánosan alkalmazható mechanizmus, és nem egyes tagállamok ellen irányul” – fogalmazott Jean-Claude Juncker.
A jogállamiság egyik feltétele a formálódó uniós ügyészség joghatóságának elfogadása lehet. A tagállamok saját bűnüldöző hatóságai helyett az Európai Ügyészség nyomozna azokban az ügyekben, ahol erős a gyanú az uniós pénzek ellopására. Magyarországon ilyen ügy lenne a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-ügy, amelyben a maffiára jellemző módszerekkel gyarapítottak magánvagyonokat a közösségi támogatásokból.
Brüsszelben a költségvetés európai parlamenti vitájában meg is nevezte a liberálisok frakcióvezetője, hogy kit céloz a javaslat. „Az európai pénzt szerintem arra kell használni, hogy fejlesszük a tagállamok gazdaságait, hogy javítsunk állampolgáraink helyzetén, nem pedig arra, hogy Orbán úr családtagjai kapják meg, vagy hogy egy újabb futballstadiont építsenek belőle a választókörzetében” – mondta Guy Verhofstadt.
Orbán Viktor egyelőre hallani nem akar arról, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
– Jó napot kívánok miniszterelnök úr, megkérdezhetem, mit szól Juncker tegnapi bejelentéséhez?– Készen állunk ennek megtárgyalására.– Csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez?– A magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitás kérdése.
Az alaptörvény az ügyészségről annyit mond, hogy független hatóság, amelynek vezetőjét az Országgyűlés választja meg 9 évre. A legfőbb ügyész jelenleg Polt Péter, aki egykoron a Fidesz tagja volt.
