
A kismamák, az álláskeresők és például a rokkantellátásban részesülők is több pénzt kapnak januártól a minimálbér emelése miatt, ezeknek a juttatásoknak a mértéke ugyanis a legalacsonyabb bértől függ. A kormány a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évig átvállalja a munkaadóktól az emelés és a hozzá kapcsolódó járulékok költségeit.
2007 óta először sikerül kiegyensúlyozni a béremeléssel az infláció hatását a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Jövőre a minimálbér 98 ezer, a szakmunkás-bérminimum pedig 114 ezer forintra nő. Ennek köszönhetően több juttatás mértéke – így álláskeresési ellátás, a rokkantellátás és a rehabilitációs járadék – is emelkedni fog. A táppénz és a gyed maximális értéke is nő majd, utóbbi 7000 forinttal.
A Start kártyák kedvezménye legfeljebb a minimálbér másfél-kétszerese lehet – vagyis a pályakezdőket foglalkoztatók járulékkedvezménye is emelkedni fog. Ugyanakkor a folyamatosan emelkedő minimálbér teher is lehet a munkáltatóknak, mert emiatt a többi munkavállaló is többet szokott kérni.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége magasabb minimálbért szeretett volna. A mostani javaslatot végül azért fogadták el, mert a kormány közben döntött a rezsiköltségek csökkentéséről is. „Ez a minimálbér szintjén havi 2200 forintot hozzátesz családonként, átlagkeresetenként a megélhetési költségeknek a viseléséhez, és így már az általunk kért 10 százalékos bruttó béremelés már 8,8 százalékosra növekedett, ezzel több mint kétharmad része teljesült az igényünknek" – fejtette ki Palkovics Imre MOSZ-elnök.
A kormány döntött arról is, hogy a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évig átvállalja a munkaadóktól az emelés és a hozzá kapcsolódó járulékok költségeit.