Kivizsgálnák az MSZP-s áfacsalásokat
Az MSZP elnökével ellentétben van olyan baloldali politikus, aki komolyan veszi az áfacsalásokban részt vevő vállalkozó feljegyzéseit. A Párbeszéd Magyarországért Mozgalom társelnöke szerint a napló tartalmazhat érdemi adatokat a bűnszervezetben elkövetett visszaélésekről. A Jobbik támogatná az ügy parlamenti kivizsgálását. A leírtaknak az adóhatóság egykori dolgozója szerint is van valóságalapjuk. A szocialisták a naplót nem tekintik hitelesnek, ezért nem is indítanak belső vizsgálatot.
2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak meg magyar, szlovák és cseh gazdasági társaságok között úgy, hogy a forgalmi adót nem fizették be. A bűnszervezetben egy felvidéki vállalkozó, Dömény Zoltán is benne volt, aki naplójában feljegyezte a részleteket – cégnevekkel és személynevekkel. Felesége a Hír TV Célpont című műsorának megerősítette, hogy az elcsalt áfamilliárdokból a politika is részesedhetett. „A pártok neveit nem említette viszont közölte velem, és ezt már 2012-ben közölte velem, hogy nagy valószínűséggel nem egyedül a kft.-k körül forogtak ezek a pénzek, hanem politikai körökben is” – mondta Kovács Anita.
Dömény Zoltán írásban többet elárult, mint a feleségének szóban. Naplójában az olvasható, hogy 2009-ben az áfacsalás rendszerét az akkori kormánypárt – azaz az MSZP – építette ki, és a legfelsőbb szinteken döntötték el, hogy a pénzt hogyan osztják el.
Az amerikai kitiltási ügy nyilvánosságra kerülése után egymást érték a korrupció ellen meghirdetett tömegtüntetések. Az utcai megmozdulásokon rendre felszólalt az adóhatóság volt alkalmazottja, Horváth András. Ő tavaly ősszel lépett a nyilvánosság elé azzal, hogy Magyarországon a nagy cégek ezermilliárd forint adót csalhatnak el évente azért, mert az adóhivatal túl elnéző velük. Horváth András azt állítja, hogy a Dömény Zoltán naplójában leírtaknak van valóságalapjuk.
– A Döménynek nagyon hiányos információi vannak erről az egészről.– Tehát érthetem ezt úgy, hogy ebben a bizonyos ön által emlegetett zöld dossziéban erre vonatkozó adatok is vannak?– Igen, ezek közül a cégek közül, akiket ő megnevezett, több is szerepel a zöld dossziéban, és nemcsak, hogy szerepel, hanem a hálózat felépítéséről is részletesebb adatokat tudok. Én az adócsaló hálózatokat tártam fel bent, a hivatalon belül, én nem jutottam el politikusokig. De azzal egyetértek, hogy ez anélkül nem működhet, tehát nem lehet ilyen őrült összegeket lehúzni a költségvetésből, szerintem ezt józan ésszel mindenki beláthatja, hogy valamilyen szintű védelmet ne kapnának vagy a politikától, vagy a kormányzati szereplőktől – mondta Horváth András.
Az MSZP-ben egyelőre nem indul belső vizsgálat, a szocialista párt elnökének szombati nyilatkozata arról tanúskodik, hogy Tóbiás József a felvidéki vállalkozó naplóját nem tekinti bizonyítéknak. „Majd, ha lesznek olyan vádak és lesznek olyan bizonyítékok, akkor a szocialista párt lefolytatja a vizsgálatot. Addig, amíg csak vádaskodás van, addig erre semmi oka nincs” – mondta Tóbiás József.
A Párbeszéd Magyarországért Mozgalom társelnöke szerint viszont Dömény Zoltán feljegyzéseiben érdemi adatok lehetnek az áfacsalásról. „Mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legszélesebb vizsgálatok legyenek ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, ami nem merülhet ki abban, hogy van egy tanú és a Magyar Nemzetben fel akarja fedni a valóság egy részét, amit ő erről tud. Sok ember van, akinek el kellene mondani a véleményét. Nem gondolom, hogy az ellenzék vádolható azzal, hogy ezt az ügyet el akarta tussolni. Továbbra is mindenkinek az elementáris érdeke a vizsgálat, aki azt akarja, hogy tisztességes legyen a politika” – mondta Karácsony Gergely.
A Jobbik támogatná egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását. „Az alapvető élelmiszerek áfáját a Jobbik kezdeményezte először, hogy 5 százalékra csökkenjen. Ez azért is fontos lenne, mert nemcsak az átlagemberek életében lenne jelentős hiszen olcsóbbak lennének az alapvető élelmiszerek, hanem az ilyen áfacsalásokat is visszaszorítaná, hiszen 5 százalékért már nem nagyon éri meg áfát csalni, míg Európa legmagasabb áfája mellett bizony sokaknak megfordul ez a fejében, úgyhogy mindenképpen támogatnánk egy ilyen vizsgálóbizottságot. Illetve azért azt ne felejtsük el, hogy ezen áfacsalások mögött gyakran azért kormányzati segítség is felsejlik” – mondta Magyar Zoltán, a párt képviselője.
A felvidéki vállalkozó által leírt módszer ma már nem jövedelmező. A parlament a második Orbán-kormány idején, 2012 júliusától vezette be a fordított áfát a gabonakereskedelemben – épp az áfacsalások visszaszorításáért és a gazdaság kifehérítéséért.
Havi 110 felderített áfacsalás
Havonta 110 áfacsalást derít fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A Magyar Nemzet azt írja, az elmúlt 21 hónapban mintegy 2400 eljárás indult áfacsalás gyanúja miatt, a feltételezett elkövetők 155 milliárd forint áfát próbáltak meg elcsalni. A lapnak a hatóság bűnügyi szóvivője azt mondta, a nagyobb csalásokban általában magyarok vesznek részt, legtöbbször élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel, étolajjal, csokival, cukorral vagy kávészállítmányokkal trükköznek. Sárközi Alexandra kifejtette, az elkövetők az uniós adószabályokat játsszák ki, a papírokon azt jelzik, hogy az áru más uniós országban is megfordul, ezért itt már nem fizetnek áfát.
