A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese közölte, a tagországoknak hetvenezermilliárdot kellene összedobniuk az ukrán tagságra, ilyen körülmények között pedig jogos igény, hogy legalább kérdezzék meg a döntés előtt az embereket, ahogy a magyar kormány is teszi a nemzeti konzultációval.
– A miniszterelnök tavaly azt mondta, hogy 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltoztatás óta. Miként lehet értékelni a 2023-as évet?
– 2022 nehéz és sűrű, míg 2023 sűrű és nehéz év volt. Mintha látszódna a fény az alagút végén, de közben sokan dolgoznak a nemzetközi szereplők közül azon, hogy Magyarországnak hosszabb legyen ez az alagút. Valószínűleg ilyen lesz 2024 is, de minden reményünk megvan arra, hogy a sokrétű nehézségek után a magyar gazdaság újra magasabb fokozatba kapcsoljon.
– Két választás is lesz jövőre. Milyen fontos témák lesznek az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampányában?
– Soha ennyire nem függtek még össze az önkormányzati és az európai uniós kérdések. Az önkormányzatok mozgásterét is alapvetően befolyásolja az, hogy miként alakul az Európai Unió (EU) viszonya a háborúhoz, a gazdasági szuverenitáshoz, a versenyképességhez, valamint Ukrajna uniós csatlakozásához. Mindegyiknek sok ezer milliárdos tétje van. Az Európa jövőjéről szóló viták kimenetelének minden szinten meglesz a hatása.
Ha szűkülne a mozgásterünk a jelenlegi brüsszeli politika miatt, azt a magyar önkormányzatok is megérzik. Ezért is kell változás Brüsszelben. Minden szinten az a tét, hogy saját kezünkben tudjuk-e tartani a rólunk szóló döntéseket.
– Jellemző, hogy a magyar baloldalon a pártok egymással hadakoznak két választás között, ám később mégis összefognak. Mi állhat ennek a hátterében?
– Ne dőljünk be ezeknek az álvitáknak. Emlékszem rá, hogy régen miként civakodott egymással az MSZP és az SZDSZ, aztán mindig megállapodtak, hogy közösen vágjanak neki a választásoknak. Ugyanezt érzem a Demokratikus Koalíció és a Momentum közötti álvita kapcsán. Ugyan mennyire lehet komoly akkor a vita, ha a Momentum már most egyértelművé tette, hogy a legtöbb helyen közösen indul a DK-val? Sokkal inkább egy munkamegosztás lesz köztük, mint bármiféle vita. Tizenhárom év alatt tényleg csak annyi változás történt odaát, hogy Gyurcsány Ferenc helyett Dobrev Klára férje a baloldal vezetője. Ami az ellenzék teljesítményét illeti: sosem az az irányadó, hogy milyen teljesítményt mutatnak látszólag, hanem hogy mekkora az a nemzetközi hálózat, amelyre soros kapcsolással rácsatlakoztak. Ennek a hálózatnak nagyon láthatóan nagyon intenzív érdeke, hogy másféle kormány legyen Magyarországon. Egy behódolóbb fajta.
