Hatalmas problémát jelenthet az antibiotikum-rezisztencia
Sokszor akkor is ezekhez antibiotikumokhoz folyamodunk, amikor nem bakteriális fertőzés okozta a megbetegedést. A kórokozók pedig védekezni kezdenek a támadás ellen, olyan mutációkat hozva létre, amelyekre az addig kifejlesztett antibiotikumok már nem hatnak.
Mint arra számos tudományos publikáció rámutat, globális szinten éppen ez jelenti az utóbbi idők egyik legnagyobb egészségügyi kihívását: az antibiotikumok hatékonyságát egyre jobban veszélyezteti a rezisztencia világszerte megfigyelhető emelkedése.
Ha azt szeretnék, hogy hatékony antibiotikumok álljanak rendelkezésre, a kutatóknak rendre olyan új szerek és terápiák kifejlesztésén kell dolgozniuk, amelyekkel a kórokozók korábban még nem találkozhattak. Azonban ezek a kutatások, fejlesztések mostanra folyamatos versenyfutássá váltak, amely egyre reménytelenebbnek tűnik, és amelyben az idő a legnagyobb ellenfél.
Alapvető probléma, hogy a kutatások, az újabb gyógyszerek kifejlesztésének tempója egyre nehezebben képes felvenni a kesztyűt a rezisztenssé váló kórokozókkal. Egy 2019-es tanulmány szerint, amely a The Lancet orvosi hetilapban jelent meg, évente már akkor csaknem 1,3 millió ember halálát okozták antibiotikum-rezisztens kórokozók, amelyek így már akkor a világ vezető halálokai közé tartoztak. A helyzet azóta egyre csak romlott. A Sydney Egyetem munkatársainak 2023 végén publikált tanulmánya szerint az antibiotikum-rezisztencia néven ismert jelenség miatt a vizsgált hatóanyagoknak már kevesebb mint a fele volt hatásos.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA.
