

A Tisza Párt adatvédelmi katasztrófája ma a bűnügyi valóság szintjére lépett. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hivatalból nyomozást rendelt el információs rendszer megsértésének bűntette miatt. Ez már nem politikai vita, hanem kőkemény jogi felelősségre vonás.
A Tisza Párt 200 ezres adatvédelmi katasztrófája ma a bűnügyi valóság szintjére lépett. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette: hivatalból nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja miatt.
Ez a lépés mindent megváltoztat. Ez már nem politikai vita, nem "kármentés", hanem kőkemény jogi felelősségre vonás gyanúja. A józan ész alapján lássuk, mit jelent ez valójában.
A legfontosabb tény, hogy az NNI hivatalból indította a nyomozást. Ez azt jelenti, hogy a hatóság a sajtóban megjelent információkat (köztük a Prohardver fórumán közölt, azóta eltüntetett, de a valós adatokat igazoló elemzést) annyira súlyosnak ítélte, hogy nem vártak magánfeljelentésekre. A bűntett gyanúja önmagában is jelzi: a hatóság nem egy egyszerű szabálysértést, hanem a Btk. által súlyosan büntetendő cselekményt lát az ügy mögött.
A rendőrség közleménye kiemeli, hogy "felvette a kapcsolatot a társhatóságokkal". Ez a bürokratikus mondat a valóságban azt jelenti, hogy az ügyet a legmagasabb szinten, valószínűleg nemzetbiztonsági kockázatként kezelik (bevonva pl. a NAIH-ot és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is).
Miért? A válasz a józan észt is megdöbbentő tényekben rejlik. Ahogy arról a sajtó beszámolt, a Tisza Párt applikációjának fejlesztésében és tesztelésében több ukrán szakember is részt vett.
A nyomozásnak tehát arra a kérdésre is választ kell adnia: Hogyan kerülhetett 200 ezer magyar (kormánykritikus) állampolgár személyes adata egy háborúban álló ország fejlesztőinek kezébe? Ez "csak" gátlástalan felelőtlenség volt, vagy szándékos adatátadás egy külső hatalomnak?
Ebben a fényben Magyar Péter korábbi, „orosz hekkerekről” szóló abszurd és bizonyítékok nélküli magyarázkodása új értelmet nyer.
A józan ész alapján: ha egy bűncselekmény gyanúja merül fel, és a fő felelős (az adatgazda Tisza Párt) azonnal egy hamis nyomra (Oroszország) próbálja terelni a közvéleményt és a hatóságokat, az felveti a hatóságok félrevezetésének kísérletét. Különösen kínos ez annak fényében, hogy a valós szálak nem Moszkvába, hanem Kijevbe és Brüsszelbe vezetnek.
Konklúzió: A botrány szintet lépett. A Tisza Párt felelőssége – akár gondatlanságból, akár szándékosan követték el a bűncselekményt – megkérdőjelezhetetlennek tűnik. A józan ész azt diktálja: aki 200 ezer ember adatát sem tudja megvédeni (vagy ami rosszabb: kiárusítja), és utána a hatóságokat is megpróbálja félrevezetni, az mélységesen alkalmatlan bármilyen közbizalomra, nemhogy egy ország vezetésére.
Forrás: Magyar Nemzet