Újrakezdődhetnek a devizahiteles-perek

Legutóbb a Magyar Takarékszövetkezeti Bank vesztett jogerősen pert az állammal szemben. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is tisztességtelennek találta a bank általános szerződési feltételeit. Négy pénzintézetnél azonban felfüggesztették a tárgyalást és az Alkotmánybírósághoz fordultak a tanácselnökök.

– Várjuk meg ennek a döntésnek a végeredményét, ettől függően folytatódnak természetesen a perek. Úgy látom, hogy a Kúriára novemberben érkezhetnek ezek az ügyek, és amennyiben az Alkotmánybíróság határozata ebben az időszakban már a Kúria rendelkezésére áll, úgy nem lesz akadálya annak, hogy ezeket az ügyeket hatékonyan és gyorsan intézzük – jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke.

November elején lép életbe a devizahiteleseket érintő elszámolásról szóló MNB-rendelet is. Ez alapján kell majd a pénzintézeteknek elszámolniuk. A Magyar Nemzeti Bank szerint 942 milliárd forint jár vissza az adósoknak, az ügyfelek törlesztési terhe pedig évi 120 milliárd forinttal csökkenhet.

Az egyik devizahitelesek érdekeit védő civil szervezet szerint a bankoknak az adósoktól beszedett pénzek kamatait is vissza kellene fizetniük. „Az a különleges helyzet állt elő, hogy nemcsak a bankok szeretnék, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt, hanem a devizaadósok is. Ugye korlátozza a jogaikat, a perelést, szóval ezer sebből vérzik, de nem szeretnék jogi okfejtésbe menni” – tette hozzá Póka László, a Nem adom a házamat mozgalom vezetője.

Az Mfor.hu internetes portál szerint az elszámolásnál több százezer forintos különbségek is lehetnek adós és adós között. Nem mindegy ugyanis, mi szerepel a hitelszerződésben. A Kúria döntése alapján hozott jogszabály szerint a kezdeti állapothoz kell visszatérni, vagyis a kezdeti kamathoz vagy a kezdeti kamatfelárhoz. Akik 2005 körül vették fel a hitelt, azok akkor járnak jobban, ha szerződésükben a kamatot határozták meg, míg akik a 2008-as válság környékén szerződtek, akkor kapnak vissza több pénzt, ha a kamatfelár szerepel a megállapodásban.