
Egyre nagyobb a feszültség Ukrajnában azt követően, hogy Kijev nem írta alá az uniós társulási és szabad kereskedelmi megállapodást a vilniusi csúcsértekezleten. Az ellenzék hazaárulással vádolja a kormányt, amely azzal védekezik, hogy az orosz gazdasági nyomás miatt függesztette fel az integrációs folyamatot. Az uniós vezetők úgy vélik, hogy elfogadhatatlan Moszkva beavatkozása. Eközben Grúziával és Moldovával előzetes társulási és szabad kereskedelmi megállapodást írt alá az EU, Azerbajdzsánnal pedig megegyezett a vízumkötelezettség enyhítéséről.
Rendőrökkel is dulakodtak az uniós integráció mellett tüntetők Kijevben. Az ellenzéki vezetők úgy vélik, hogy a kabinet ezzel elárulta az ukrán embereket.
Az ukrán kormány Oroszország nyomására hivatkozva nem írta alá a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást az EU-val a vilniusi csúcsértekezleten. Attól félt ugyanis, hogy Moszkva emiatt megemeli az országnak szállított gáz árát, korlátozza az ukrán exportot, és így lehetetlen helyzetbe hozza az amúgy is válságban lévő gazdaságot. Oroszország ráadásul kedvező hiteleket is ajánlott Kijevnek, ha visszatáncol az egyezségtől.
Pénteken a kormányellenes tüntetők mellett kormánypárti demonstrálók is gyülekeztek Kijevben – utóbbiak üdvözölték a bejelentést. Az uniós vezető tisztségviselők – főként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – viszont az EU-párti ukránokhoz hasonlóan csalódottak voltak. Szerintük az ukrán társulásból Oroszország is hasznot tudna húzni. Az EU-s vezetők elfogadhatatlannak nevezték, hogy Oroszország beavatkozik Ukrajna uniós integrációjába. Elutasították azt a javaslatot is, hogy Moszkvát is vonják be a tárgyalásokba.
A lengyel határ melletti Lvivben eközben az EU-mellett tüntetők a határig érő élőláncot próbáltak alkotni, hogy kifejezzék támogatásukat az uniós közeledés mellett.
Az ukrán elnök szerint lehetséges, hogy később aláírják a társulási megállapodást, cserébe azonban az eddig ígértnél nagyobb gazdasági és pénzügyi támogatást várnak Brüsszeltől.