
Nem kerülhetnek házi őrizetbe a jövőben azok, akiket gyilkossággal vádolnak. A Fidesz javaslatára az Országgyűlés már hétfőn elfogadhatja az erről szóló törvénymódosítást. Rogán Antal indoklása szerint a sürgősségre azért van szükség, mert november 22-én az ároktői banda újabb tagja kerülhetne szabadlábra az eljárás elhúzódása miatt, ezt pedig a kormánypárt frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartja.
Az ároktői banda Svájcban elfogott két tagját több mint két hete hozták haza. Október elején azért tudtak megszökni a házi őrizetből, mert az akkori jogszabályok szerint csak a hozzájárulásukkal tehettek volna rájuk nyomkövetőt.
A hat tagú banda, az ügyészség szerint 2008–2009-ben 12 idős embert támadott meg és rabolt ki, két áldozatukat halálra verték. Az ügyben már majdnem 5 éve folyik az eljárás. A hatályos jogszabályok szerint azonban 4 évnél tovább senki sem tartható előzetes letartóztatásban. A Fidesz az ároktői bandatagok szökése után több ponton kezdeményezte a Büntető törvénykönyv módosítását. Azt javasolták az Országgyűlésnek, hogy a legsúlyosabb, legalább 15 éves szabadságvesztéssel fenyegetett, élet elleni bűncselekmények esetében ne legyen felső határa az előzetes letartóztatásnak.
A jövő heti ülésnapon eredetileg csak a módosító javaslatokról szavazott volna a parlament, a törvény zárószavazása pedig egy héttel később lett volna. Azonban így a módosítások hatályba lépése előtt az ároktói bűnbanda újabb tagjának járt volna le a 4 éves előzetes letartóztatása. A Fidesz ezért sürgősséggel már hétfőn elfogadná a javaslatot.
„Hogyha ez így történik, és megejtjük november 11-én a zárószavazást is, akkor a maximum tíznapos aláírási és kihirdetési határidőket figyelembe véve, ez a törvénymódosítás november 21-én hatályban lesz. Azaz, november 22-én a bíróság már nem dönthet úgy, hogy szabadlábra engedi K. Andrást, az ároktői banda újabb, házi őrizet előtt álló tagját” – fejtette ki Rogán Antal.
A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, több európai országban sincs a legsúlyosabb bűncselekmények esetében időbeli korlátozása az előzetes letartóztatásoknak, így például Németországban, Lengyelországban vagy Svédországban sem.