Az uniós külügyminiszterek találkozóján elítélték a krími népszavazást, amelynek résztvevői szinte egyhangúlag szavaztak az Oroszországhoz való csatlakozásra. Brüsszel újabb szankciókat jelentett be olyan ukrán és orosz vezetők ellen, akiket felelősnek tart a referendum kiírásáért. Őket utazási tilalommal sújtják, illetve zárolják bankszámláikat. Az EU külügyminiszterei a gazdasági nyomásgyakorlást sem zárják ki.
„A mai egyeztetésen már az is szóba került, hogy hosszú távon csökkentenünk kell Európa orosz energiaimporttól való függőségét. A következő években az ehhez hasonló lépések lehetnek a legdrágábbak Oroszország számára” – fejtette ki William Hague brit külügyminiszter.
Washington szintén azonnal elítélte a referendumot, és az unióshoz hasonló büntetőintézkedéseket jelentett be.
„Olyan személyek ellen vezetünk be szankciókat, akik aláássák Ukrajna szuverenitását, területi egységét és kormányát. Ezzel világossá tesszük, hogy felelniük kell a tetteikért. Másodsorban utasítást adtam a már elfogadott büntetőintézkedések kiterjesztésére. Engedélyt adtam szankciók bevezetésére orosz tisztviselők ellen, különös tekintettel az orosz hadiiparra, illetve azokra a személyekre, akik anyagi támogatást nyújtanak az orosz kormánynak” – mondta el Barack Obama.
A Nyugat és az új ukrán vezetés szerint a krími népszavazás sérti az ukrán alkotmányt és a nemzetközi jogot. A krími oroszok és Moszkva szerint viszont az volt alkotmánysértő, ahogy az új ukrán kormány hatalomra került. A félsziget vezetése bejelentette, hogy tulajdonba veszi az ukrán üzemeket.
„Mindent államosítunk, ami a területünkön található. Új hadosztályokat állítunk fel. Az ukrán katonákat pedig szívesen látjuk, ha maradni szeretnének” – fejtette ki Vlagyimir Konstantinov, a krími parlament elnöke.
A referendumon a szavazásra jogosultak több mint négyötöde vett részt, és 97 százalékuk voksolt az Oroszországhoz való csatlakozásra. A parlament független állammá kiáltotta ki a Krím félszigetet, és most arra vár, hogy az orosz törvényhozás jogilag is lehetővé tegye a csatlakozást.
Felmondást követel az Együtt–PM
A Moszkva elleni szankciókat követően a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz–magyar államközi szerződés felmondását követeli az Együtt–PM. A Bajnai Gordon vezette szövetség szerint Brüsszel és Washington lépései miatt drágább lesz a beruházás. Közleményükben azt írják: a paksi bővítés kockáztatja Magyarország gazdasági és politikai függetlenségét Oroszországtól, és rontja az ország nemzetközi megítélését is.
