Krími népszavazás: az USA és az EU szankciókkal válaszolt
Szankciókat jelentett be az Egyesült Államok és az Európai Unió Moszkva ellen azt követően, hogy a krímiek nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek. Több orosz és krími vezetőre is utazási tilalmat szabnak ki, valamint befagyasztják külföldi bankszámláikat. Az amerikai feketelistára felkerült például az orosz miniszterelnök-helyettes és a Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnöke is. A nyugati hatalmak szerint a népszavazás sérti az ukrán alkotmányt és a nemzetközi jogot. Moszkva viszont úgy véli: a referendum törvényes, és éppen az a jogsértő, ahogy az új ukrán kormány hatalomra került.
Az uniós külügyminiszterek találkozóján elítélték a krími népszavazást, amelynek résztvevői szinte egyhangúlag szavaztak az Oroszországhoz való csatlakozásra. Brüsszel újabb szankciókat jelentett be olyan ukrán és orosz vezetők ellen, akiket felelősnek tart a referendum kiírásáért. Őket utazási tilalommal sújtják, illetve zárolják bankszámláikat. Az EU külügyminiszterei a gazdasági nyomásgyakorlást sem zárják ki.
„A mai egyeztetésen már az is szóba került, hogy hosszú távon csökkentenünk kell Európa orosz energiaimporttól való függőségét. A következő években az ehhez hasonló lépések lehetnek a legdrágábbak Oroszország számára” – fejtette ki William Hague brit külügyminiszter.
Washington szintén azonnal elítélte a referendumot, és az unióshoz hasonló büntetőintézkedéseket jelentett be.
„Olyan személyek ellen vezetünk be szankciókat, akik aláássák Ukrajna szuverenitását, területi egységét és kormányát. Ezzel világossá tesszük, hogy felelniük kell a tetteikért. Másodsorban utasítást adtam a már elfogadott büntetőintézkedések kiterjesztésére. Engedélyt adtam szankciók bevezetésére orosz tisztviselők ellen, különös tekintettel az orosz hadiiparra, illetve azokra a személyekre, akik anyagi támogatást nyújtanak az orosz kormánynak” – mondta el Barack Obama.
A Nyugat és az új ukrán vezetés szerint a krími népszavazás sérti az ukrán alkotmányt és a nemzetközi jogot. A krími oroszok és Moszkva szerint viszont az volt alkotmánysértő, ahogy az új ukrán kormány hatalomra került. A félsziget vezetése bejelentette, hogy tulajdonba veszi az ukrán üzemeket.
„Mindent államosítunk, ami a területünkön található. Új hadosztályokat állítunk fel. Az ukrán katonákat pedig szívesen látjuk, ha maradni szeretnének” – fejtette ki Vlagyimir Konstantinov, a krími parlament elnöke.
A referendumon a szavazásra jogosultak több mint négyötöde vett részt, és 97 százalékuk voksolt az Oroszországhoz való csatlakozásra. A parlament független állammá kiáltotta ki a Krím félszigetet, és most arra vár, hogy az orosz törvényhozás jogilag is lehetővé tegye a csatlakozást.
Felmondást követel az Együtt–PM
A Moszkva elleni szankciókat követően a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz–magyar államközi szerződés felmondását követeli az Együtt–PM. A Bajnai Gordon vezette szövetség szerint Brüsszel és Washington lépései miatt drágább lesz a beruházás. Közleményükben azt írják: a paksi bővítés kockáztatja Magyarország gazdasági és politikai függetlenségét Oroszországtól, és rontja az ország nemzetközi megítélését is.
