NATO-csúcs: Oroszország adja vissza a Krímet
Közös nyilatkozatban szólította fel a NATO Oroszországot, hogy hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával és adja fel a Krím félszigetet. A walesi Newportban elfogadott dokumentum szerint a tagállamok továbbra is politikai és nem katonai úton rendeznék a válságot. Ukrajna 15 millió eurós támogatást kap a NATO-tól, de a szervezet soraiba nem veszik fel, mert ezt Németország nem támogatja.
A NATO-csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával és adja fel a tavasszal Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetet. A NATO a nemzetközi jog kirívó megsértésének tartja az Ukrajna területén végrehajtott katonai akciókat. A walesi Newportban elfogadott dokumentum szerint a tagállamok politikai és nem katonai úton rendezné a válságot, és támogatnak minden olyan tárgyalást, amely ezt célozza.
– Őszintén szólva nem hiszem, hogy bárki is háborút akarna, vagy fegyveres úton oldaná meg ezt a kérdést. Hisszük, hogy a legjobb az lenne, ha politikai megoldást találnánk. Ennek érdekében meg vagyok győződve arról, hogy a nemzetközi közösségnek határozottan válaszolnia kell arra, ha Oroszország további beavatkozásokat hajtana végre Ukrajnában. A mélyebb, kiterjedtebb és keményebb gazdasági szankciók fájdalmasak az orosz gazdaságnak és még inkább elszigetelik Oroszországot – mondta Anders Fogh Rasmussen.
A NATO 15 millió eurós támogatást ajánlott fel Kijevnek. A pénzt a hadsereg logisztikai, irányítási, védelmi fejlesztésére költhetik. „A partnerek mindig fontos szerepet játszanak a nemzetközi és regionális biztonság, illetve stabilitás megteremtése érdekében. Ezt a biztonságot és stabilitást aknázta alá az orosz agresszió. Minden ország állam- és kormányfője az egység és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza Ukrajnával” – tette hozzá Petro Porosenko.
Az ukrán elnök szerint európai integrációjuk fontos része a NATO-val való szoros kapcsolat megkötése. A német kancellár ugyanakkor elutasította, hogy Ukrajna csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez. Angela Merkel a katonai szövetség walesi tanácskozásán azt is hangsúlyozta, támogatja Kijevet a konfliktussal kapcsolatban, és a tagállamok egyetértenek abban, hogy a válságot békés úton kell megoldani.
„Támogatjuk Ukrajnát, szolidárisak vagyunk Kijevvel. Készen állunk további szankciókra, de azt az üzenetet is küldtük, hogy készen állunk a politikai megoldásra, készen állunk Oroszországgal tárgyalni” – fogalmazott a kancellár.
Merkel hozzátette, a következő napokban kiderül, hogy tényleges lépések követik-e a kilátásba helyezett tűzszünetről szóló minszki tárgyalásokat, amelyeken az orosz, az ukrán félen kívül az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet képviselői is részt vesznek.
Gyors reagálású NATO-erő jöhet
Többnemzetiségű gyors reagálású NATO-erő létrehozását jelentette be a brit kormányfő. David Cameron a newporti NATO-csúcs második munkanapján kijelentette: az alakulat központja Lengyelországban lenne, és az egység 2-5 napon belül bárhol a világon bevethető lenne – Nagy-Britannia 3500 főt küldene az egységbe. A brit miniszterelnök hozzátette, a NATO-nak biztosítani kell a kelet-európai szövetségesek védelmét – az észak-atlanti katonai szervezet minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkelyben foglalt kötelezettségvállalásához. Ehhez azonban meg kell reformálni az észak-atlanti szervezet reagálóerejét a keleti NATO-szövetségesek területén.
Béketárgyalások Minszkben
A fehérorosz fővárosban pénteken kezdődnek a háromoldalú béketárgyalások. Minszkben az ukrán elnökön kívül, Oroszország és a szakadárok képviselői mellett az EBESZ megfigyelőit is várják. Az ukrán elnök azt ígérte, hogy tűzszünetet rendel el péntek délutántól, ha létrejön a békemegállapodás. Petro Porosenko szerint a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte fokozatos béketerv léphet életbe az ország keleti részén.
Tartós tűzszünet esetén a nyugati államok feloldhatják az Oroszországgal szembeni szankciókat. Philip Hammond brit külügyminiszter szerint is a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé az ország keleti részén.
Heves harcok Mariupolnál
Kora délutánig heves harcot vívtak egymással az ukrán hadsereg és a szakadárok katonái, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál. A felek harckocsikkal és tüzérséggel támadják egymást. A város egyelőre nincs veszélyben. Az Ukrán Nemzeti Gárda azt közölte, hogy Mariupol közelében megsemmisítette a szakadárok egyik páncélozott járművekből álló hadoszlopát.
