Magyarok kitiltása: a kormány egy jogi aktusnak tekinti
Ugyanarra voltak kíváncsiak a vendégek, mint a vendéglátók a nemzetbiztonsági bizottságban. A kormány képviselőit hiába kérdezték az ellenzéki politikusok arról, hogy kiket tiltott ki az Egyesült Államok korrupció miatt. A miniszterek és államtitkárok nem tudtak érdemben válaszolni, mert továbbra sem kaptak tájékoztatást az amerikaiaktól. A kancelláriaminiszter szerint elképzelhető, hogy maguk az érintettek sem tudják a beutazási tilalom okát, hiszen az amerikai törvények szerint ezt nem kell nekik megmondani. Lázár János reméli, hogy az Egyesült Államok nem a magyar–orosz gazdasági közeledés miatt büntet magyar állampolgárokat.
A Nemzetbiztonsági Bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai teljes egyetértésben döntöttek úgy, hogy a testület a sajtó jelenlétében hallgatja meg a kormány és a titkosszolgálatok képviselőit. A Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára rövid időrendi áttekintést adott az Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalomról. Magyar Levente elmondta: az amerikai nagykövetség ügyvivője két hete, október 6-án közölte először a tárcával, hogy az intézkedés tíznél kevesebb magyar kormányzati tisztviselőt sújt. Andre Goodfriend azt állította: hiteles információik vannak arról, hogy az érintettek korrupciós ügybe keveredtek. Arról, hogy pontosan mik ezek az információk, kitől kaptak értesülést, illetve kiket érint ez az intézkedés, nem volt hajlandó az ügyvivő semmit elárulni.
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől a bizottság ellenzéki tagjai – pártállástól függetlenül – azt kérdezték, hogy ha az amerikaiak nem hajlandók részleteket közölni, akkor a magyar kormány megpróbálja-e saját maga kideríteni a beutazási tilalom okát. „Hogy ne járjunk úgy, hogy Godot-ra várunk, és nem történik semmi, próbálkozzunk azzal, hogy a magyar kormány tud-e a köztisztviselői, állami tisztviselői karban, kormányzati szereplők között ilyen vizsgálatot tartani, hogy kik azok, akik ebben érintettek. Például lehetőségük van-e önkéntesen nyilatkoztatni az állami vezetőket, hogy vajon ők érintettek-e ebben az ügyben, hiszen azt tudjuk, hogy az érintettekkel közölték. Tehát áll rendelkezésére a kormányzatnak ilyen típusú lehetőség” – mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke.
Lázár János szerint nem biztos, hogy eredményre vezetne, ha egyenként végigkérdeznék a kilencszázezer magyar állami alkalmazottat. A miniszter emlékeztetett: az amerikai jogrend megengedi, hogy indokolás nélkül tiltsanak ki valakit az országból. Megjegyezte, hogy szerinte az amerikaiak titkolózása árt a kétoldalú, baráti kapcsolatoknak. „Meg fogják kérdezni az emberek, hogy ezek szerint Amerikába lehetséges az, hogy valakire rámutatnak, és onnantól kezdve az bűnös anélkül, hogy bíróság elítélte volna, és lehetséges az, hogy ez egy magyar állampolgár, akire rámutatnak Amerikában, és onnantól kezdve korrupt, csaló, bűnöző, akit bírósági ítélet hiányában el kell marasztalnunk. A magyar jogállami elvekbe hiteles információ hiányában ez nem illeszthető bele. Akkor tudunk eljárni, akkor tudunk jogszerűen fellépni jogállami keretek között, hogy ha van információnk arra nézve, hogy kire vonatkozik ez, és van információnk arra nézve, hogy miért történhetett ez, mi a vélelem velük szemben” – szögezte le Lázár János.
Lázár János, majd Trócsányi László igazságügyi miniszter is azt hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. „Az ártatlanság vélelme egy olyan alapelv, amit addig hangsúlyozunk, ameddig valakit jogerősen el nem ítéltek, addig ő ártatlannak tekintendő. Ha csak jogilag nézzük a büntető törvénykönyvet, önfeljelentésre senki sem kötelezhető, tehát azt ne várja el senki, hogy valaki önmagát feljelentse.”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta: reméli, hogy az amerikaiak nem az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás politikája miatt büntettek beutazási tilalommal magyar állampolgárokat.
Vadai szerint hat magyar került fel a listára
A Demokratikus Koalíció (DK) alelnökének információja szerint hat magyar személy beutazását tiltotta meg az Egyesült Államok. Vadai Ágnes konkrétumokat nem közölt, miként azt sem árulta el, hogy értesülése honnan származik. Az ellenzéki politikus a Külügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az amerikaiak informálisan már korábban jelezték a kormánynak, hogy egyes magyar állampolgárok beutazását megtiltották. Vadai Ágnes úgy tudja, hogy az ügyben sokféle találkozó történt, és dokumentumok is keletkeztek róla. Az ellenzéki politikus ezekbe az iratokba szeretett volna betekinteni a Külügyminisztériumban. „Itt a Külügyminisztériumban nem kevés olyan dokumentum van, amely több információt és támpontot ad nekünk arról, hogy mikor kezdődött egyáltalán ez az ügy, és mi lehet az az indok, amely miatt – mondom még egyszer – tudásunk szerint jelen pillanatban hat személy került fel erre a listára. Egyébként a magyar államnak, a magyar állam tisztségviselőinek kell, hogy legyen információjuk, hogy mik azok a korrupciós ügyek, amelyek az amerikai nemzetbiztonságot veszélyeztetik, és amely ügyekben az illetékes hatóságok nem jártak el ilyen vagy olyan oknál fogva” – szögezte le a DK elnöke.
Konkrét korrupciógyanús ügyeket emlegetett André Goodfriend
Konkrét korrupciógyanús ügyeket emlegetett az amerikai ügyvivő az ATV műsorában. André Goodfriend azt mondta: magyar kormánytisztviselők korrupcióban lehetnek érintettek, és szerinte erről a magyar kormánynak is tudnia kell. Példaként a trafikpályázatok ügyét, az egykori NAV-dolgozó, Horváth András állításait említette. Az ügyvivő az érintetteket továbbra sem nevezte meg, de kifejtette: kormányzati tisztviselőnek tekint mindenkit a kormányablaknál dolgozóktól a miniszterelnökig.
Nincs folyamatban ilyen nyomozás
A Központi Nyomozó Főügyészségnél nincs folyamatban olyan nyomozás, amiben az amerikai ügyvivő által említett korrupciós bűncselekményeket vizsgálnák. Az egykori NAV-dolgozó állításai miatt nem indult nyomozás, a trafikügyben pedig más törvénysértés miatt vizsgálódnak. „A Központi Nyomozó Főügyészségen nincs folyamatban nyomozás Horváth András kijelentései, avagy feljelentése alapján. Az úgynevezett trafikügyben személyes adattal visszaélés vétsége miatt rendeltünk el nyomozást, ezen nyomozás jelenleg is folyamatban van, november 3-i határidővel, amely szükség esetén meghosszabbítható. Az ügyben nem került sor gyanúsítotti kihallgatásra, így kijelenthető, hogy nincs olyan személy, aki érintettje lenne ennek az ügynek. Ezek nem korrupciós ügyben indultak, hiszen személyes adattal visszaélés vétsége miatt indult a nyomozás, ami nem korrupciós bűncselekmény” – fogalmazott Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője.
Az Együtt-PM a legfőbb ügyészhez fordult
A legfőbb ügyészhez fordult az amerikai beutazási tilalom miatt Szelényi Zsuzsanna, az Együtt–PM országgyűlési képviselője. A politikus azt kéri Polt Pétertől, hogy nemzetközi jogsegély keretében kérje ki az Egyesült Államok rendelkezésére álló dokumentumokat, amelyek Magyarországon is megalapozhatnak egy büntetőeljárást. Szelényi abban bízik, hogy a legfőbb ügyész soron kívül jár el az ügyben.
Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte Fodor
A Magyar Liberális Párt elnöke pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. Fodor Gábor, aki független országgyűlési képviselő, az azonos számú kormánypárti és ellenzéki képviselőből álló testület vezetését egy független képviselőre bízná. Az ellenzéki politikus az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, André Goodfriendet is meghallgatná a vizsgálóbizottságban.
Gulyás: Ha bűncselekményt gyanítanak, tegyenek feljelentést
Az ülés előtt az Országgyűlés fideszes alelnöke azt mondta: ha az amerikaiak bűncselekményt gyanítanak Magyarországon, akkor tegyenek feljelentést.
Orbán Viktortól vár választ Szél Bernadett
Az LMP a kormánytól vár információt. Az ökopárt bizottsági képviselője erről az ülés előtt beszélt. Szél Bernadett szerint az üggyel összefüggésbe hozott személyeknek nyilatkozniuk kell, mert a külpolitika mozgásterét is szűkíti, és belső bizalmi válságot okozna a hallgatás. „Azt várom, hogy a miniszterelnök úr adjon információkat a magyar állampolgároknak arról, hogy ebben a korrupciós botrányban pontosan ki érintett, és egyáltalán mi ennek a botránynak a lényege. Azt gondolom, hogy aki információval tartozik Magyarország fele, az most nem más, mint Orbán Viktor” – nyilatkozta a nemzetbiztonsági bizottság tagja.
