
Feszültté vált a magyar–lengyel viszony Putyin látogatása után. Orbán Viktor Varsóban tárgyalt az ukrán válságról a lengyel kormányfővel, aki azt mondta: nehéz és őszinte beszélgetést folytattak az ukrán helyzet kezeléséről és Oroszországról. A magyar miniszterelnök a lengyel–magyar barátságot méltatta.
Elsőként a lengyel miniszterelnökkel tárgyalt Orbán Viktor, a fő téma az ukrán helyzet rendezése volt. Ewa Kopacz azt mondta: az unió és a visegrádi országok Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról folytattak nehéz beszélgetést. „Egy őszinte és nehéz megbeszélés során, ahogy az a barátok között szokás, egymás szemébe nézve, őszintén beszélgettünk. Ebben az őszinte beszélgetésben elmondtam Orbán miniszterelnök úrnak, hogy az Európai Unió egységessége és a V4-ek egységessége az ukrán helyzetet illetően fundamentális jelentőségű” – mondta a lengyel miniszterelnök. Gyakorlatias kérdésekről is szót ejtettünk, például a visegrádi négyek együttműködéséről, illetve az energiaunió kérdéseiről. Orbán Viktor emellett a lengyel–magyar barátságot emelte ki. „Lengyelország mindig is speciális helyet foglal majd el a szívünkben. Ez még olyan nehéz pillanatokban is lehetséges volt, mint a második világháború, ahol mi, magyarok az önök ellenségeivel voltunk szövetségben, mégis megtaláltuk a módját annak, hogy a lengyel–magyar barátságot fönntarthassuk” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy Magyarország az európai véleménnyel összhangban a minszki megállapodás betartatását támogatja.
A magyar kormányfőt ezután a lengyel kereskedelmi kamara tüntette ki. Az Arany Ernyő-díjat gazdaságpolitikája elismeréséül ítélték oda. Köszönőbeszédében a miniszterelnök a nemzeti tőke megerősítésének fontosságáról beszélt. „Nem tudok elképzelni szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti azt a hátrányt, amit a kommunizmus 40 éve alatt összegyűjtöttünk a Nyugattal szemben. Hiszen nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus, tehát volt tőkefelhalmozás” – tette hozzá Orbán Viktor.
Az Európai Uniót Orbán Viktor egy elakadt beruházáshoz hasonlította, mert nem jött létre költségvetési unió, az európai központi bank szerepéről pedig megoszlanak a vélemények. A megoldást a miniszterelnök abban látja, hogy előbb a tagállamoknak saját gazdaságukat kell rendbe tenni. Szerinte Európa a magas energiaárak miatt nem versenyképes. Ahhoz, hogy ez változzon, szükség van Oroszország részvételére az energiapiacon. Emellett azt is hozzátette: Európában nem nélkülözhető a nukleáris energia sem.
Nem fogadta Orbán Viktort Varsóban Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív Jog és Igazságosság párt szóvivője azt mondta: a pártelnök szerint a magyar kormányfő, a német kancellár és a francia elnökhöz hasonlóan „megbocsáthatatlan hibát követett el azzal, hogy lerombolta az európai szolidaritást” – utalva ezzel arra, hogy a héten Orbán Viktor fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Kovács Zoltán kormányszóvivő Magyarország élőben című műsorunkban úgy reagált: tiszteletben kell tartani a pártelnök véleményét, bár azt is megjegyezte: Közép-Európában inkább Lengyelország számít különutasnak az Oroszországgal szembeni, mind erősebb szankciók szorgalmazása miatt. „Lengyelország másként tekint arra, ami Ukrajnában történik. Ebben érezhető, illetve érthető történelmi, szociológiai és egyéb dolgok vannak a háttérben. A balti államok is hasonlóképpen vélekednek. Lengyelország lóg ki egyébként a V4-es sorból, hiszen Csehország, Szlovákia és Magyarország ebben a klasszikus együttműködési formában, például a szankciókat illetően, hasonlóan gondolkodik” – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.