A csíkszeredai kórházban is kevés az altatóorvos, a Hargita megyei tanács elnöke a magyarországi testvérmegyéktől kért segítséget. „A legtöbb kettős állampolgár Székelyföldön van, és hogyha ezen belül azt nézzük, hogy már Hargita megyében a számok közelednek a 200 ezerhez, ilyen tekintetben lehet létjogosultsága egy határon kívüli befektetésnek, beruházásnak. Mi ebbe nem tudunk beleszólni, ez a magyar kormánynak a felelős döntése lesz, bárhol lesz határon túl, akár Székelyföldön, akár nem” – mondta Borboly Csaba.
A székelyföldi magyarok gyógyulását már az is segítené, ha az anyaország egy diagnosztikai központot építene. A komolyabb szűrővizsgálatokat a székelyföldi magyarok jelenleg a román többségű megyék magánklinikáin tudják elvégeztetni, a szolgáltatásért fizetniük kell. Diagnosztikai központra a csíkszeredai kórháznak nincs és várhatóan a jövőben sem lesz pénze. „A román egészségügyi rendszer eléggé alulfinanszírozott, ahol a pénzek leosztása nem mindig etikus szempontok szerint történik, ezért a kórházunk kap finanszírozást, de nem annyit, amennyire szüksége lenne ahhoz, hogy el tudja látni kellőképpen a hozzárendelt lakosságot” – fogalmazott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója, Demeter Ferenc.
A magyar egészségügyi államtitkár a hónap elején jelentette be, hogy az Orbán-kormány Erdélyben építene kórházat. Zombor Gábor azt mondta: határon túl alig maradt magyarul beszélő orvos és ápoló, ezért az erdélyi magyarok Magyarországra járnak kórházi kezelésre, ami nem túl szabályos az államtitkár szerint. A jelenlegi tervek szerint azonban a kórház nem Székelyföldön épülne, hanem a magyar határhoz közeli Nagyváradon. Az intézményt a református egyház működtetné, amely a telket már megvette, és a látványterveket is elkészíttette.
