
A balkáni migráció utánpótlása folyamatos, Athén kikötőjében egymás után érnek partot azok a komphajók, amelyek a szigetekről szállítják a közel-keleti menekülteket. A bevándorlók egy része nem áll meg Németországban, hanem továbbáll a még gazdagabb Svédországba.
Athén kikötőjébe több mint kétezren érkeztek komphajóval, de Leszbosz szigetén sokszor ennyien maradtak.
„Leszboszon rossz volt, mert túl sokáig tartott a hivatalos procedúra. Hét napot töltöttünk ott, és nem haladt a papírmunka, a rendőrök mindenkit összevertek, sokan megsérültek. A szírek és a többi nép tagjainak megkülönböztetése volt a legnagyobb probléma, mert mindenki szírnek adta ki magát, de csak nagyon kevesen voltak tényleg azok” – mondta el az egyik menekült.
Leszboszról még két komp érkezik Pireuszba a következő 24 órában. Az átmeneti görög kormány adatai szerint 18 ezer menekült zsúfolódott össze a Törökországtól egy rövid hajóútnyira fekvő Leszboszon, a sziget legfeljebb 5 ezer ember befogadására lenne alkalmas.
A Görögországba érkezők közül szinte mindenki azonnal indul tovább Macedóniába, ahol nagyon rövid időt töltenek. Regisztrálnak az átmeneti menekülttáborban, hogy ételt, vizet és orvosi ellátást kapjanak, valamint engedélyt az átutazásra, amelynek birtokában rögtön felszállnak a Szerbiába tartó vonatokra.
A macedón kormány két különvonatot küld naponta a szerb határra, és buszokkal is szállítanak migránsokat, akik Szerbiából Magyarországra, Magyarországról pedig Németországba mennek tovább.
Sokaknak a Németországnál gazdagabb Svédország a célállomásuk. A skandináv állam szívesen fogad menekülteket, nem úgy, mint szomszédja, Dánia. A Németországból érkezők nem örülnek annak, hogy útjuk Dánián keresztül vezet Svédországba. A dán vezetés a lehető legkevesebb menekültnek adna otthont, a bevándorlóknak járó juttatásokat Koppenhága felére csökkentette a kormányt kívülről támogató Dán Néppárt javaslatára. A párt alapítója ellenzi a bevándorlást, amiért a svéd sajtó nemrégiben „Az év rasszistája” címmel bélyegezte meg.