Kedd délelőtt 11 óra 2 perckor Nagaszakiban megállt az élet. A japán városban egy perces néma csenddel emlékeztek a 71 évvel ezelőtti atomtámadás áldozataira. A központi megemlékezés helyszínén a japán kormányfő az atomfegyverek elterjedése elleni cselekvésre sürgette a világ politikusait. „Annak az országnak a vezetőjeként, amely a földön egyedüliként szenvedett el atomtámadást, határozottan hangsúlyozom a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának fontosságát” – monda Abe Sinzó.
Rettenetes volt a detonáció, amely nem volt akkora, mint a három nappal azelőtti hirosimai robbanás, de arra elég volt, hogy szempillantás alatt megöljön 70 ezer embert. Az áldozatok száma évekig nőtt a sugárfertőzés miatt. „Továbbra is arra sürgetem a világ vezetőit, hogy jöjjenek el hozzánk, és nézzék meg az atomtámadások helyszínét, meséljék el másoknak, milyen volt a detonáció” – hangoztatta Taue Tomihisza polgármester.
Barack Obama idén felkereste ugyan Hirosimát, de nem kért bocsánatot a támadásért. Hivatalos amerikai értékelés szerint ha nem dobják le az atombombát, akkor hónapokkal is elhúzódik a háború, s a partraszállás több százezernyi katona életét követelte volna. Hirohito császár hat nappal később, 1945. augusztus 15-én jelentette be a szigetország kapitulációját.
A történészszakma megosztott, többen amellett érvelnek, hogy a japán vezetés kilátástalannak tartotta a harcot az amerikaik vezette koalícióval szemben, ezért a megadásra készült. Mások pedig úgy látják, az atombombák bevetésével az amerikaiak inkább Sztálinnak üzentek, s ezzel vette kezdetét a hidegháború.
