A magyarországi fiatalok azt mondják, korábban szinte egyikük sem töltött hosszú időt a természetben és nagyon kevesen tapasztalták meg a paraszti hagyományos életet. „A pityóka, ami krumplit jelent, a remorka az utánfutó, a mezőgazdaságban használják, a fuszulyka a zöldbab” – a Székelyföldön tanult szavakat sorolja ez a budapesti lány. Ő is egyike azon fiataloknak, akik Székelyföldön próbálhatták ki, milyen vidéken élni. A gazdák értékelik a városi értelmiségi fiatalok érdeklődését.
„Azáltal,hogy közelebb vagyunk a természethez, a hegyekhez, az erdőhöz, jobban tetszik az a fiataloknak, hogy itt vannak Erdélyben, itt dolgozhatnak, élvezik a falusi életet” – mondta Csíkbánkfalváról Sándor Zoltán.
A csíkbánkfalvi székely gazda tanyájára egy egyébként gyógytornászként dolgozó budapesti lány került.
„Nagyon jó volt itt lenni, lelkileg iszonyú feltöltődést kaptam, másrészt fizikálisan is dolgozhattam, nagyon tetszett, hogy az itt lévő gazdáim, illetve akik segítettek nekem, mindent megengedtek, hogy kipróbáljak, és saját magam tapasztalhattam meg a vidéki életet, és így aktív részese lehettem” – mondta Kapin Marianna.
A Vidék kaland programot 2012-ben az Európai Bizottság pályázatán a legjobb agrár- és vidékfejlesztési programnak választották.
