Négy, többnemzetiségű harccsoportot telepített a NATO a Baltikumba és Lengyelországba, elrettentésül az orosz csapatmozgásokra – emelte ki az elmúlt év eredményei közül a szervezet főtitkára. Jens Stoltenberg szerint ugyanakkor az is eredmény, hogy a katonai szövetségen belül sikerült az oroszokkal fenntartani a politikai párbeszédet. Eközben a NATO számára egy új hadszíntér is megnyílt, ahol jórészt szintén az oroszokkal kell megküzdeni.
„A NATO alkalmazkodik az egyéb kihívások kezeléséhez is. A kibertámadások egyre nagyobb veszélyt jelentenek, de a NATO jól halad a számítógépes védelem terén. 2016-ban a NATO szakértői átlagosan ötszáz számítógépes incidenssel foglalkoztak havonta, ez az előző évhez képest hatvanszázalékos növekedést jelent. Felismertük, hogy a számítástechnika külön műveleti terület, a szárazföldi, tengeri és légi műveletek mellett, és a szövetségesek vállalták, hogy javítják a tagállami számítógépes védelmi képességeket” – mondta a főtitkár.
Stoltenberg beszámolt a terrorellenes küzdelemről. Kiemelte, hogy több országban NATO-katonák képezik ki a helyi rendfenntartó fegyveres erőket, és légtérellenőrző (AWACS) repülőgépek támogatják a terroristák támaszpontjai elleni légi csapásokat.
A NATO új alapokra helyezte az EU-val való együttműködést is.
„Tavaly új szintre ért partnerségi együttműködésünk az Európai Unióval. Negyvenkét intézkedésben egyeztünk meg az együttműködés javítása érdekében, beleértve a hibrid fenyegetésekkel szembeni védelmet, a számítógépes védelmet és a tengeri biztonságot. Az EU-val való még szorosabb együttműködés számos különböző ok miatt fontos. Ez erősíti Európa biztonságát, és megerősíti a transzatlanti köteléket. Valamennyi erőfeszítésünket alá kell támasztani megfelelő forrásokkal és méltányos tehermegosztással” – tette hozzá.
A méltányos tehermegosztással azonban nem elégedett sem a NATO főtitkára, sem az Egyesült Államok elnöke. Jelenleg öt tagállam, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország biztosít a bruttó hazai össztermékének (gdp) legalább két százalékának megfelelő hozzájárulást. Románia ebben az évben, Litvánia és Lettország pedig jövőre éri el ezt a szintet. Magyarország jelenleg csak a gdp-jének egy százalékát költi védelmi célra, a költségek megduplázása tíz év múlva várható.
