Ellenzéki tüntetők csaptak össze a rendőrökkel a venezuelai fővárosban május elsején. A többségében fiatal demonstrálók kövekkel és Molotov-koktéllal dobálták meg a rohamosztagosokat, akik könnygázzal válaszoltak. Többen is megsérültek.
Caracasban és a vidéki városokban egy hónapja kezdődött a megmozduláshullám a szocialista elnök ellen, az erőszakba torkolló demonstrációkon majdnem 30-an haltak meg, több százan pedig megsérültek.
„Állítsák le az elnyomást, a békés tüntetésen részt vevők elleni gyilkosságokat. Ezt kérjük. A kormány értse meg, általános választásokat akarunk” – sorolta követeléseiket egy ellenzéki tüntető, Milagros Teheran.
A politikai válságot alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló szavazással oldaná meg a venezuelai elnök.
„Ezen a történelmi napon, május elsején írom alá az a rendeletet, amely alkotmányozó nemzetgyűlést hoz létre. Ezt a demokratikusan létrejövő alkotmányozó nemzetgyűlést az emberek közvetlenül választják meg” – mondta Nicolás Maduro, aki szerint az ötszáz fős testületben a politikai pártok nem kapnának szerepet.
Az ellenzék elutasítja a kezdeményezést, mert diktátornak tartják az államfőt, aki szerintük így akarja elkerülni az előre hozott választásokat, és megváltoztatni a latin-amerikai ország intézményeit, háttérbe szorítva a parlamentet.
„Legyen világos a világnak és a venezuelai népnek: amit ma bejelentettek, az nem alkotmányos. Ne tegyenek bolonddá minket, ez nem alkotmányos. Ezzel akarják átverni a venezuelai embereket, ami nem más, mint egy állami puccs Venezuelában, amellyel meg akarják semmisíteni az alkotmányt, a demokráciát és a választásokat” – mondta az ellenzéki többségű törvényhozás elnöke, Julio Borges.
Bár az ellenzék nyerte a 2015-ös választást, a kormányt továbbra is az elnök irányítja. Pár hete a parlament jogköreinek csorbítása után a legfelsőbb bíróság megpróbálta átvenni a törvényhozás szerepét. A tervet végül a polgárháborúval fenyegető tiltakozások miatt lefújták.
Közben az országot története legnagyobb gazdasági válsága is sújtja. Bár Venezuela rendelkezik a világ egyik legnagyobb kőolajkészletével, ezenkívül nincs más exportcikke. Az olaj árának zuhanása pedig visszavetette a gazdaságot, az infláció elszabadult, a boltok polcai kiürültek, a termelés is leállt. A kormány szerint a külföldi hatalmakkal kapcsolatban álló ellenzék, az ellenzék szerint viszont a kormány alkalmatlansága okozta a krízist.
