Május elején tartott szemlét az amerikai védelmi miniszter a Litvániában állomásozó NATO-alakulatnál. A védelmi szövetség januárban vezényelt katonákat az Oroszországgal közvetlenül határos balti államokba, továbbá Lengyelországba és Romániába. Észtországban, Lettországban és Litvániában tartanak attól, hogy a Krím félsziget után az oroszok a Baltikumot is megszállják.
„Akkora kapacitást hozunk ide, amekkorára szükség van. A mostani telepítés oka az, hogy egyes nemzetek nem tartják be a nemzetközi jogot. Amíg a régió népei betartják a jogot, addig nem lesznek telepítések” – célzott akkor burkoltan az oroszokra James Mattis.
Moszkvának nem tetszik a NATO-csapatok átcsoportosítása, miként az sem, hogy az Egyesült Államok fokozza jelenlétét a Távol-Keleten.
„Először is, az orosz katonai potenciál távol-keleti és különösen a Kuril-szigeteki megerősítésével kapcsolatban azt mondanám, hogy nem Oroszország kezdeményezte, akárcsak a világ másik részén, Európában sem. A NATO-bázisok egyre közelebb kerülnek a nyugati határainkhoz, akárcsak a NATO-infrastruktúra, növelik a jelenlétet. Mit kellene tennünk? Csak passzívan szemléljük? Nem, ez nem így van. Ezzel összhangban cselekszünk” – emelte ki Putyin.
A Kuril-szigetcsoport Kamcsatka és Japán között húzódik. A terület eredetileg Japánhoz tartozott, a második világháború óta Oroszországé, de egyes szigeteire Japán változatlanul igényt tart. Vlagyimir Putyinnak az sem tetszik, hogy az észak-koreai válság miatt az Egyesült Államok erősít Dél-Koreában és Alaszkában.
„Alaszkában és most Dél-Koreában azt látjuk, hogy megjelentek a rakétavédelmi rendszer elemei. Passzívan kellene néznünk ezt és mindazt, ami Oroszországtól nyugatra történik? Természetesen nem. Most inkább azon gondolkodunk, hogy miként reagáljunk a kihívásokra. Ez egy kihívás számunkra” – tette hozzá.
Az orosz elnök nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok katonákat telepít a Kuril-szigetekre, ha a vitatott területeket Japán visszakapja.
